A megtisztulás időszaka

Szerdán kezdődött a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt. Húsvétkor Krisztus feltámadását ünneplik a keresztények és a böjt alatt erre készítik fel testüket, lelküket. A húsvét mozgó ünnep, minden évben máskorra, március 22. és április 25. közé esik. A húsvétvasárnapot a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapra teszik. Idén ez április 4-én lesz. A nagyböjt hamvazószerdával indul, amikor arra emlékezünk, hogy porból lettünk és porrá leszünk. Végül a nagyhéttel, Krisztus passiójának hetével ér véget a negyven nap.

– Ennek az időnek az a célja, hogy emlékeztessen bennünket, hogy ne úgy éljük az életünket, mint, aminek sosincs vége. Hanem az elmúlás komolyságának tudatával töltsük napjainkat – mondta Juhász Ferenc atya, a Mindszenti templom plébánosa. – Ebben segít a bűnbánat, a gyónás és az ételmegvonás is. A nagyböjt alatt, kivéve vasárnapokon a katolikusok nem ehetnek húst. A böjti étkezés utolsó napja nagyszombat, az ezt követő húsvétvasárnap kerül először húsétel az asztalokra. Lényeges, hogy az ételmegvonással ne az legyen a motivációnk, hogy fogyókúrázni szeretnénk, hanem az Istennel való kapcsolatunkra fókuszáljunk. Az imádság is erre szolgál, keretet ad a napjainknak, ha reggel és este is csendességet tartunk. Minden olyan dologról való lemondás érvényes böjti felajánlás, amit a hétköznapokban nehezen hagyunk el, függünk tőle. A jó cselekedetek, kiengesztelődés és a jótékonyság gyakorlása, amikor a nálunk elesettebbeknek segítünk, ugyancsak idetartozik.

Bűnbánati gyakorlatok

A templomokban jámborsági gyakorlatokat végeznek a római katolikusok nagyböjtkor.

– Az esti szentmisék előtt keresztutat járunk, ami egy nagyon ősi ájtatosság. Ilyenkor Krisztus passiójának az állomásait elevenítjük fel. A szentmisék alatt pedig a szentírási szakaszok és az imádságok utalnak arra, hogy Jézus értünk átélt szenvedésével vállalunk szolidaritást. Az egyházi törvény kötelez minden katolikust, hogy egy évben egyszer gyónjon és áldozzon legalább húsvét előtt. Gyakran többnapos nagyböjti lelkigyakorlatokat is tartunk konferenciajelleggel. Idén valószínűleg ez online előadások keretében fog történni – számolt be a plébános.

A koronavírus miatt kicsit másképpen alakul a nagyböjt.

– A böjt első napján, hamvazószerdán mindig hamuval jelöljük meg a hívek homlokát. Viszont ez egy testi kontaktus, ami a pandémia miatt nem kívánatos. A Vatikán rendelkezése alapján idén inkább a fejekre szórtuk a hamut. A gyónási alkalmakat szintén a járványügyi előírások betartásával hirdetjük meg. A templomokban nagyböjti időben kerüljük a díszítéseket. Az oltárképet letakarjuk lila kárpittal, ami a bűnbánat színe. Az orgona is egyszerűbb hangvételben szól. Ezek a külsőségek is segítik a lelki elmélyülést. A járvány úgyszintén korlátoz most bennünket. A híveket mégis arra biztatom, hogy próbáljunk kreatívak lenni, hogy a személyes kapcsolatok és az istenkapcsolat ne nehezüljön el. Adjunk hálát azért, hogy a nehézségekben is erőt kapunk az Úrtól és maradjunk derűsek – javasolta Juhász Ferenc atya.

(A borítóképen: Úrfelmutatás a szentmisén a nagyböjti időszakban a Mindszenti templomban)