A szabadba kell menni a szürkeség ellen

A most beköszöntő hidegfront előtt nem igazán volt tél az idén. Néhány évvel ezelőtt még rendszeresen húsz centiméteres hó vidította vagy éppen nehezítette napjainkat, most viszont már szinte csak a hegyekben találkozhatunk ilyen téli csodavilággal, ami hosszú autósorokban vonzza az „igazi télre” vágyó embereket.

Amit lent, a házak közt látunk, egyre inkább csak késő őszies nyálkás szürkeség. Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeutát kérdeztük tehát: lehangoltabbak leszünk ettől az időjárástól, és mit tehetünk azért, hogy kevesebb lelki gonddal átvészeljük ezt a sötét, téli időszakot?

Ha kívül minden szürke, az a lelki hozzáállásunkban is megjelenik – Kozma-Vízkeleti Dániel

– Ez a kérdés azért izgalmas, mert egy régen ismert jelenségről van szó. Évszázadok óta tudni, hogy létezik ez az úgynevezett téli depreszszió, ami nem mindig éri el a diagnosztizálható depreszszió szintjét, de mindenképpen levertség, örömképtelenség, mélabú jellemzi, amikor mindent szürkének látunk – mesélte a pszichoterapeuta.

Ennek van egy biológiai összetevője és egy lelki összetevője, mint minden más belső állapotnak Kozma-Vízkeleti Dániel szerint. A biológiai összetevő valóban a fénymennyiség, tehát a bőrünket és szemünket érő fény mennyisége. Ebből télen természetesen mindig kevesebb van, a mindannyiunk által érzékelt klímaváltozás által pedig idénre tényleg nagyon sokilyen szürke nap jutott.

Fokozott hatása van nálunk

A szürkeség nyilvántartható, az éves napsütéses órák számában mérik hiányát. Hazánkon belül Makó, Szeged környékén, illetve az Ormánságban a legmagasabb ez a szám, így kisebb a lehangoló hatás. Az Alpokalja mellett viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik leghűvösebb vidékét képzi – ne feledjük, hogy nálunk mérték a hazai hidegrekordot, -35 Celsius-fokot a mai Miskolctapolcán, 1940. február 16-án –, itt kevesebb is a napfény mennyisége, ezért ez a hatás nálunk fokozottabb.

– Ahogy a népi mondás is szól, szürkébbnek látunk mindent. Amikor kívül is minden szürke, akkor ez a belső, lelki hozzáállásunkban is megjelenik, mintha felvettünk volna egy sötétszürke szemüveget – magyarázta a jelenséget Kozma-Vízkeleti Dániel.

– Azt szokták mondani a klienseim, illetve a kutatások is ezt igazolják, hogy annak van igazán lelombozó hatása, ha reggelente sötétben indulunk el otthonról, és sötétben érünk haza. Gyakorlatilag a szabadidőnk szinte teljes egészében (a hétvégéket leszámítva) sötétségre esik. Ezt nagyon jól tudja egyébként oldani az, ha legalább egy pár percet tudunk sétálni, kimozdulni, például ebédszünetünkben. Szóval akkor legyünk épületen kívül, amikor világos van. Tényleg nem kell sok, néhány perc ilyenkor szinte gyógyító hatású lehet – hívta fel a figyelmet a pszichoterapeuta.

A bezártság is rájátszik

A klímaváltozás általi egyre több szürke nap miatt azt gondolhatnánk, hogy fokozódik ez a lehangoltságérzet az emberekben. Kozma-Vízkeleti Dániel szerint azonban a társadalom átlagos lelki állapota sokkal több dolgon múlik, mint az időjárás. – Az kétségtelen, hogy a változások valóban afelé mutatnak, hogy egysíkúsodik az időjárás. Németh Lajos meteorológus nyilatkozta korábban, hogy már nincs négy évszak: helyettük van egy sötétebb, hűvös és egy borzasztó meleg, száraz. Ennek az egysíkúsodásnak valóban lehet egy lehangoló hatása, de ahhoz, hogy tömegméretben rosszabbul érezzük magunkat, ahhoz sokkal több tényező kell. A mostani, koronavírus-járvány hozta bezártság legalább olyan erős hatással van a közérzetre, mint az, hogy odakint szürke az idő. Mindegyik egyféle korlátozottság, amit mindannyian nagyon rosszul tűrünk, amire lelkileg rosszul reagálunk – fejtette ki a pszichoterapeuta. Kollégái tapasztalatai alapján egyébként teljesen egyértelműnek látja, hogy a hangulatzavarok, hangulati problémák inkább a téli hónapokra esnek.

Egészségtudatosnak maradni

Mit lehet tehát ez ellen tenni? A szakember szerint ilyenkor a szabadba érdemes menni, amit a járvány elleni védekezésért hozott szabályok is megengednek. Természetben ráadásul maszk nélkül lehetünk, illetve ha sportolunk, mozgunk, sétálunk, de még akkor is kimozdulhatunk, ha éppen esik az eső, csak egy esőkabátot kell ilyenkor felvenni. – Most felértékelődik, hogy utazni nem lehet, de idehaza gyönyörű tájak vannak, amelyek télen is megközelíthetőek. A lényeg, hogy minél több időt töltsünk szabadban, minél inkább tegyünk azért, hogy oldjuk ezt a bezártságérzést és a bekorlátozottságot. A napsütés ehhez nem elengedhetetlen, de mindenképpen nappali fényben érdemes kimozdulni. A hétvégén például minél többet igyekezzünk kimozdulni, sétálni, kirándulni, amikor fény érhet bennünket – ajánlotta Kozma-Vízkeleti Dániel. Ami a testünkre hat, az a lelkünkre is hat, ami a lelkünkre, az a testünkre is. A nagy időjárás-változások, mint a most hazánkba érkezett markáns hidegfront mind kibillentenek bennünket az egyensúlyunkból, és elfárasztanak bennünket. Kozma-Vízkeleti Dániel szerint egy nagy hideg testileg is fárasztó, mert a testünk az energiájának egy nagy részét arra fordítja, hogy fűtsön bennünket, ezért ilyenkor lelkileg is sokkal hamarabb vagyunk fáradékonyak. Ugyanígy hat egy hirtelen nagy meleg, amikor a testünk próbál levegőhöz jutni és hűteni magát az izzadtság révén, ami lelkileg szintén kimerítő. Minden hirtelen változás megterhelő.

Azért, hogy ezeket a kihívásokat leküzdjük, Kozma-Vízkeleti Dániel szerint kiemelten fontos a saját egészségtudatosságunk megőrzése. – Az orvosok nagyon sokszor mondják: fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő folyadékbevitel. Ezek nagyon jól tudják egyensúlyozni az ilyen környezeti hatásokat – hangsúlyozta.

(A borítóképen: A szabadban eltöltött idő feltölti fizikai és lelki raktárainkat is)