Behúzódnak a baglyok a városokba

Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérésének összesítése a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával. A szervezőmunkába a Bükki Helyi Csoport is bekapcsolódott, amelyet újabb telelőhelyekről értesítettek, különösen Tiszaújváros környékéről. A minden eddiginél több beérkező adat alapján megállapították, hogy hazánk legalább 670 településén, 991 helyszínen, 16 455 erdei fülesbagoly telelt 2020 végén, 2021 elején. Jász-Nagykun-Szolnok megye vezet 5472 bagollyal. Megyénkben 1017 baglyot írtak össze, amivel így Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ötödik legnépesebb bagolytelelőhely az országban.

Megtévesztő a nevük

– Csoportunk egy videóban hirdette meg az országos bagolyles felhívását a YouTube-­csatornáján. Ebben egy olyan fülesbagoly szerepel, amelyik társaival minden évben ugyanarra a fára tér vissza Miskolcon, a Huba utcában – mesélte Somoskői Péter, az MME Bükki Helyi Csoportjának alelnöke. – Jellemző ez a magatartás a baglyokra, az utóbbi években szívesebben telelnek lakott településeken, csapatosan. Ott melegebb van és kevésbé fúj a szél. A téli hótakarítás miatt könnyebben el tudják kapni a rágcsálókat is, és kevésbé találják meg őket a ragadozók. Az állományukról elmondható, hogy évek óta stabil. Viszont, ahogy más ragadozó madarakra, rájuk is veszélyt jelent zsákmányállataik mérgezése és az elektromos vezetékek jelenléte.

Az erdei fülesbagoly név egyébként megtévesztő lehet, mert valójában a szántóföldeket szegélyező erdősávokat kedvelik, ezért az Alföldön nagyobb számban találhatók meg, mint a hegyvidékeken. Igazi erdőlakónak inkább a macskabaglyok tekinthetők.

A baglyok mozgását azonban nem könnyű követni, mert nagyon nehéz őket gyűrűzni és jeladózni, hiszen sűrűn tollazott, éjszakai állatok. Ugyanebből ered, hogy hatalmas szemeik vannak, amelyeket viszont nem képesek jobbra-balra forgatni. Cserébe a fejükkel majdnem 360 fokban meg tudnak fordulni.

(A borítóképen: Egy fülesbagoly portréja)