Közelebb az élet forrásához

A húsvétot megelőző nagyböjti időszakban a különböző keresztény felekezetek másra helyezik a hangsúlyt. A protestáns egyházak nem az ételmegvonásban élik meg a böjtöt. A görögkatolikusok viszont szigorúbb étkezési megvonást tartanak, mint a római katolikusok.

Újra az Úr közelében

– A magyar húsvét szó arra utal, hogy ezen a napon vehetnek először húst magukhoz a katolikus hívek a 40 napos böjt után. Viszont mi protestánsok nem az étkezés hiányára szeretnénk koncentrálni – emelte ki Sándor Frigyes, a Miskolci Belvárosi Evangélikus Gyülekezet lelkésze. – Jézus azt válaszolja Máté evangéliumában a farizeusoknak, amikor faggatják, hogy a tanítványai miért nem böjtölnek, hogy „Gyászolhat-e a násznép, amíg velük van a vőlegény? De jönnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor böjtölni fognak.” Ez azt jelenti, hogy böjtölni akkor kell, amikor megbomlik a harmonikus kapcsolatunk Istennel a bűneink miatt. A böjtnek tehát az a lényege, hogy mindazt tegyük félre, ami Isten és közénk áll. Lehet ez étel, de akár egy rossz szokás is.

A nagyböjt a bűnbánat mellett az elcsendesedés ideje is, amikor a hívők Isten akaratát keresik.

– Számunkra a böjt elsősorban azt jelenti, hogy Istenre szeretnénk figyelni. Tehát bármilyen dolgokról mondunk is le, az csak úgy értelmes, hogyha ez a célja – mondta Almási Ferenc, a miskolci Deszkatemplom református gyülekezetének lelkipásztora. – Amikor megjelenik bennünk az elhagyott dolognak a hiánya, akkor imádságban az Úr elé visszük. Az úrvacsorára való felkészülés részeként bűnbánati istentiszteleteket tartunk, amely a mai napon 17 órakor lesz. Legközelebb pedig a húsvéti úrvacsoraosztás előtt. Javaslom a hívőknek, hogy vegyék számításba azt is, hogy milyen áldásokban volt részük az elmúlt időszakban és ezért adjanak hálát. Rendezzék a haragosaikkal a kapcsolatukat és törekedjenek kiengesztelődésre! Ha bárkiben bármi megoldandó kérdés tör fel a böjti csendességében, van lehetőség lelkigondozói beszélgetésre is a parókián.

A görögkatolikusok két nappal hamarabb kezdik el a nagyböjtöt.

– Nálunk már a hétfő, sőt a vasárnap este is beleesett a nagyböjti időbe – mondta Molnár Ádám, a Központi Papnevelő Intézet papnövendéke. – Vasárnap este a szerzetesi közösségek kiengesztelődési vecsernyét szoktak tartani és néhány egyházközség is. A hamvazószerdát külön nem ünnepeljük. A pénteken kívül nálunk a szerda is böjti nap. Ilyenkor az Előszenteltek Liturgiáját végezzük a templomban, amikor áldozni lehet. Fontos, hogy az első hétfőn és nagypénteken nemcsak a hústól, hanem minden állati eredetű ételtől, tejterméktől és tojástól is tartózkodunk. A bizánci egyházakra jellemző, hogy a böjti hétköznapokon nincs előírt szent liturgia, de ezek szintén bűnbánati napok. Igyekszünk a bűnök elhagyásával Istenhez közeledni és gyónni.

(A borítóképen: Sándor Frigyes evangélikus lelkész istentisztelete)