Pálos emlékek nyomában

Gyertyaszentelő Boldogasszony napját, február 2-át Szent II. János Pál pápa a szerzetesek világnapjává nyilvánította. Az első magyar alapítású szerzetesrend 1250-ben, a pálos rend, amely korábban megyénkben is komoly szerepet játszott. Romok és más emlékek is tanúskodnak a fehér barátok jelenlétéről, akik fehér szerzetesi öltözetük után kapták köznapi nevüket.

A pálos rend névadója

A pálos rendet Boldog Özséb alapította 1250 körül, de a nevét Thébai Remete Szent Pálról kapta, aki a 4. században élt Egyiptomban.

– A Pilis rengetegében remeteként élt Boldog Özséb (1200-1270) kanonok, aki megalapította a pálos rendet. Egy látomásában lángok jelentek meg a hegységben és hatalmas nagy lánggá egyesültek. Ebből értette meg, hogy a Pilisben élő remetéket neki kell egy közösségbe szerveznie – mondta Varga Béla atya, a sajóládi pálos templom romjain újjáépült Szűz Mária látogatása-templom plébánosa. – A rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta, aki több évtizedig a sivatagban élt imádságos, szemlélődő, engesztelő életet. A szent úgy került a pusztába, hogy Decius római császár keresztényüldözése idején saját rokonai akarták följelenteni és menekülnie kellett.

A hollók táplálták

Remete Szent Pált mindig pálmalevélből font ruhában ábrázolták.

– Pál egy barlangban húzta meg magát, amely előtt egy pálmafa állt és kosárfonásból élt. A hagyomány szerint minden nap egy holló vitt neki egy fél cipót eledelül. Hasonló pusztai életvitelt folytatott barátja, Remete Szent Antal is, aki időről időre meglátogatta. 341 körül bekövetkezett halálakor Antal két oroszlánt talált a holttesténél, akik őrt álltak és a legenda szerint a sírját is ők ásták meg. A pálma, a holló a cipóval és az oroszlánok Remete Szent Pál jelképei a művészetben és a magyar pálos rend címerében. Csontereklyéjét először Konstantinápolyba vitték, majd a 13. században Velencébe került. Végül Nagy Lajos király közbenjárására a budaszentlőrinci pálos tartományba hozták el. Emléknapját január 15-én ünnepli a római katolikus egyház. Ilyenkor emlékmisét szoktunk tartani, mivel templomunk a pálos rend szentélyének és kolostorának romjain épült újjá 1720-ban. Remete Szent Pálról van egy festményünk is. A templom mellett lévő szintén 300 éves rendházat használjuk plébániaként – tájékoztatott a helyi plébános.

Kedvelt zarándokhely

– A megyénkben talán legjobb állapotban megmaradt pálos kolostorrom Telkibánya és Gönc között, a Dobogó-hegy lábánál található – mondta Bodnár József hivatásos telkibányai túravezető, ismertebb nevén Telkimanó. – Ez Telkibányától közel hét kilométerre a piros kereszt, illetve a Szent Erzsébet-zarándokút rózsa jelzésén közelíthető meg. Az 1370-es években már létező templom és kolostor volt egészen az 1500-as évekig. Írásos emlékekben azonban az is fennmaradt, hogy füzérszerűen Göncruszka környékén több pálosokhoz kötődő épület is állt. Legutoljára 2000 és 2004 között Pusztai Tamás régész vezetésével végeztek a szóban forgó romnál kutatásokat. A beimádkozott, nagy energiájú emlékhelyhez szívesen járnak katolikus zarándokok elmélkedni és meditálni vágyók is sámándobolni.

Fontos munkát végeztek a pálosok Köröm és Sajólád környékén

– Kuklay Antal

Telkibányán található a Szent Katalin-kápolna és ispotályos romkert, amely Alexandriai Szent Katalinról kapta a nevét.

– A kápolna és ispotály arról nevezetes, hogy a pálos rend tagjai jártak ide gyógyítani. Ma egyházi rendezvényeknek, keresztelőknek és esküvőknek ad otthont a csodás kilátásra nyíló, magaslaton található kis templom. A kórház építését az aranybányászok finanszírozták, de egyházi kezelésben volt. A gyógyítás mellett a helyi szerzetesek tanítottak, illetve mezőgazdasággal, bortermeléssel és állattartással foglalkoztak. Sőt, ha kellett, akkor harcba is szálltak, ezért a csuhájuk oldalt föl volt hasítva. 1383-tól a pálosok kiváltságokat kaptak Luxemburgi Zsigmond királytól. Nem kellett tizedet és kilencedet fizetniük a környező nemeseknek – tudtuk meg Telkimanótól.

Körömben egy pálos vendégfogadóról emlékeznek meg az írásos dokumentumok, amelynek Kuklay Antal atya járt utána.

– Fontos munkát végeztek a pálosok Köröm és Sajólád környékén. Egy sajóládi pálos szerzetes felügyelte a hídépítést a Sajón – tájékoztatott Kuklay Antal atya. – Ez volt az egyetlen híd, amelyen keresztül Nyékládháza irányából Szerencs felé biztonsággal lehetett átkelni, még jégzajlás idején is. A híd lábához építettek egy vendégfogadót Köröm mellett, amelynek épülete ma a verbita rend kezelésében van. Ózdi Czudar Jakab, a helyi földesúr a körömi birtoka felét a sajóládi pálos kolostornak ajándékozta 1443-ban, hogy legyen, aki a vizet gondozza és halála után a barátok kriptájában nyugodjon a teste. A kolostornak több környékbeli településen is voltak birtokai. A ma használatos sajóládi katolikus templom a régi pálos templom és kolostor romjain épült újjá.

(A képeken: A gönci pálos kolostor romjai)

https://boon.hu/kultura/helyi-kultura/turnebuszban-a-palosok-4536074/