A járvány felértékelte az egészséget

Elkészült a Boldogságtérkép Kutatás 2020–2021-es reprezentatív felmérése, Magyarország boldogságtérképe a Covid alatt címmel arról, mennyire boldog a magyar ember.

A kutatást az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja végezte prof. Oláh Attila irányításával, a Bagdi Bella által vezetett Jobb Veled a Világ Alapítvány és a Pozitív Pedagógia és Nevelés Program támogatásával. A 2020. április 1. és 2021. március 15. közötti időszakban végzett internetes vizsgálat adatait március 20-ra, a boldogság világnapjára időzítve tették közzé.

Öt éve végzik a kutatást

Valóban mérhető-e a boldogság és, ha igen, hogyan? – kérdeztük prof. Oláh Attilát.

– A boldogságnak elmélete van – válaszolta. A pszichológiában különböző tudományos felfogások vannak a boldogság magyarázatára. A kérdőívünk egy már kialakult globális jóllételmélet alapján készült.

A professzor elmondta, már öt éve végzik el ezt a kutatást, mindig ugyanazokkal a kérdésekkel, így összevethetőek az egyes évek adatai. A magyar változat nagy erénye, hogy a részletekre is kíváncsi, sokkal több kérdést tartalmaz, mint az átlagos nemzetközi felmérés. Utóbbiaknál nem ritka, hogy csupán egy-két direkt kérdést tesznek fel, mint például, hogy „egy egytől tízig terjedő skálán mennyire pontozná a saját boldogságát?” A magyar kutatás ennél jóval sokrétűbb, és mivel minden évben ismétlődik, így már trendek, változások leírására is alkalmas, hogy hogyan alakul a jóllétnek a szintje a különböző régiókban, városokban, a különböző demográfiai csoportokban. A kérdőív rákérdez életkorra, iskolázottságra, gazdasági, egészségügyi helyzetre is. Így mélységében és összetevőiben is láthatóvá válik, mitől érzik jól vagy nem jól magukat az emberek.

– A mostani felmérés azért is érdekes, mert most, a koronavírus-járvány idején készült. Kíváncsiak voltunk, ennek milyen mérhető hatása lesz.

Azt tapasztaltuk, hogy minimális, nem szignifikáns a csökkenés a jóllét érzésében az összlakosság vonatkozásában. Miskolcon és a megyében pedig minimális növekedés is van – mondta a professzor. Hogy mégse örüljünk korán, azt is megjegyezte, ezzel együtt is a megyénk az egyik legkevésbé boldog területe hazánknak.

Jóllét = boldogság

Kérdésünkre, hogy vajon mi okozhatta ezt, elmondta, hogy a kutatás nem vizsgálta az okokat, csak a jelen állapotot. A pozitív változások általában összefüggésben vannak a gazdasági helyzet változásával, vagy a társadalmi, egzisztenciális változásokkal. Tehát, ha jobban keresünk, jobb munkahelyet találunk, erősödik – talán éppen a járvány hatására – a társadalmi kohézió, a családi kapcsolatok, annak már mérhető pozitív hatása van. Az ember jobban érzi magát, javul a jólléte, vagyis boldogabb.

A kutatás a jóllét kifejezést használja a boldogságra. A professzor szerint a boldogság a jóllétnek a szubjektív megélése. Van egy érzelmi-pszichológiai, egy szociális és egy spirituális jóllétünk is, ezekből áll össze a teljes jóllétünk. Ha ezek a komponensek növekednek, az a növekvő boldogságérzésben mutatkozik meg. Ha egészségesek vagyunk, mélyülnek az emberi kapcsolataink, vagy anyagilag biztonságban vagyunk, akkor a jóllétünk szintje is emelkedik. Érdekes hatása a járványnak, hogy a prioritási sorban sokkal előrébb került az egészség mint a boldogság forrása. Még az emberi kapcsolatokat is megelőzve. Ez világszerte így van. A pandémia és a veszélyeztetettség felértékelte az egészséget. Korábban általában többféle forrását említették a boldogságuknak a válaszadók, ma a legtöbben akkor érzik magukat boldognak, ha egészségesek és a szeretteik is azok – mutatott rá.

A stresszt is méri

A magyar kutatás egy másik pluszérdekessége, hogy azt is mérni tudják, hogy kinek mekkora a stresszkezelő képessége. Mert a boldogságszint például nagyon szorosan összefügg azzal, hogyan tudjuk kezelni a napi stresszt, milyen a pszichológiai immunitásunk, a mentális egészségünk szintje.

Fontos a pozitív gondolkodás

– A jelenlegi járványhelyzetben az emberek fokozottabban stresszelnek, mindenkiben van félelem, veszélyeztetettségérzés, még ha nem is szembesíti magát vele. Ezt kezelni kell. Akik a figyelmüket pozitív feladatok felé tudják irányítani, el tudnak mélyülni a munkájukban, önfejlesztő tevékenységet tudnak végezni, azokat az embereket nem árnyékolja be annyira a Covidtól való félelem érzése. Akiknek családjuk, jó kapcsolataik vannak, azok ezekből továbbra is fel tudják tölteni a boldogságháztartásukat. Ez egy pozitív figyelemelterelés, nem struccpolitika. Ennek kimutatható egészségügyi hatása is van. Nagyon fontos a bizalom a tudomány iránt, hogy meg fog tudni birkózni ezzel a járvánnyal is. A bölcs ember mindent megtesz, hogy védekezzen, és nem engedi, hogy a negatívumok hatása alá kerüljön. Így végül legyőzhető a veszélyhelyzet és a félelem is – mondta Oláh Attila professzor.

https://boon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/kiderul-mennyire-voltunk-boldogok-a-jarvany-alatt-5299156/?utm_source=boon.hu&utm_medium=showrss&utm_campaign=hirvilag-megyei