Ha szereted a matekot, legyél gazdász!

Nemcsak a szakmai tárgyakra, hanem a készségek fejlesztésére is fókuszálnak a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Veresné prof. dr. Somosi Mariann, a kar dékánja válaszolt kérdéseinkre.

Milyen volt az alakulás pillanata?

Harmadikként alakultunk az országban, Budapest, Pécs, Miskolc sorrendben. Először intézetként működtünk, majd karrá váltunk. A megalakulás kapcsán arra emlékszem, hogy lelkes diákok voltak, akik hihetetlen nyitottsággal rendelkeztek az egyetemi hagyományok irányában. Ugyanúgy, ahogy a műszaki karokon megvannak a selmeci hagyományok, ugyanolyan alapokra építve nálunk is kialakultak a saját hagyományaink.

A Pénzt a gazdásznak! jelmondat már az alakuláskor megvolt, vagy azóta alakult ki?

Ez volt az első, és azóta is megvan. Az első évfolyamon végzett hallgatók írták a kari himnuszunkat, találták ki a köszöntést, s tervezték meg, hogy az Anjou-liliom legyen a gazdászgyűrűn. Az első évfolyam hihetetlenül összetartó csapat volt, és ezt az összetartást örökítették át a további évfolyamoknak. Ennek eredményeként a műszaki karokon kívül a mi karunkon rendezzük meg ötévente a jubileumi évfolyam-találkozókat, amelyek 120-150 fős rendezvények „békeidőben”. Úgy gondolom, hogy integrálódtunk. A nyolcvanas évek végén készültek olyan felmérések, amelyek szerint a műszaki végezettséggel rendelkezők körülbelül egyharmada szerzett közgazdász- vagy gazdaságmérnöki diplomát is. Ez az tendencia napjainkban is beazonosítható. Amennyiben a kar működésének szerves fejlődési folyamatát nézem, akkor talán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a veszprémi Pannon Egyetemmel vonható párhuzam a képzési paletta vonatkozásában. Azaz a műszaki képzés talaján jött létre a gazdaságtudományi képzés.

Ez jelent valamit?

A kar első oktatói alapvetően mérnökök voltak, akiknek volt gazdasági végzettségük. A képzési struktúrában is benne van az, hogy a mi lelkünkhöz közel állnak a termelésmenedzseléssel, folyamatmenedzseléssel, ellátási lánc menedzselésével, a környezeti és szervezeti fenntarthatósággal, a minőséggel kapcsolatos kérdéskörök. Ez egy jó képesség, ami most abban is segít, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően hangsúlyosabbá váló horizontális képzések kialakításában önállóan és más karokkal közösen is tudunk válaszokat adni.

Külföldi egyetemek képzési kínálatában is bőven vannak olyan szakok, amelyek a magyarországi szakokhoz képest hibridebbek. Efelé tart a Miskolci Egyetem is?

Határozottan azt gondolom, hogy igen. Megmaradtak a profiltiszta szakok is szükségszerűen, de arányait tekintve nőtt azon szakok száma, amelyekben mind az alap- és mesterképzésekben, mind a szakirányú továbbképzéseken is a multidiszciplináris ismeretek kerülnek előtérbe.

A kar szakkínálatát tekintve mi a legnépszerűbb?

A felsőoktatási szakképzésben, amely 4 féléves, a gazdálkodás és menedzsment képzés tartósan a legnépszerűbb képzés, ami a régi közgazdászképzés utódképzéseként értelmezhető. Az alapképzésben pedig hat szakunk van: nemzetközi gazdálkodás, turizmus-vendéglátás, emberi erőforrás, gazdálkodás és menedzsment, pénzügy-számvitel, kereskedelem és marketing. Valamennyi szakunk népszerű, azonban ezek közül a pénzügy-számvitel szakot elsősorban azoknak ajánlom, akik tényleg szeretik a matematikát.

És szeretik a hallgatók a matematikát?

Igen. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt féléves jelentkezés során közel húsz volt azon hallgatók száma, akik a középiskolában valamilyen országos versenyen megmérettettek és az első húszban találtattak. Közülük többen matematikából jeleskedtek. Visszatérve a képzési palettához, az alapszakról tudnak a hallgatók továbbmenni a mesterszakokra, akár az alapszaknak megfelelő szűkebb szakmaterületen vagy oldalági elmozdulással bármelyik más mesterszakra.

A mesterszakok közül mi a kedvenc a hallgatók körében?

A legkurrensebb mesterszakunk az országos tendenciához hasonlóan a vezetés és szervezés, valamint az ellátásilánc-menedzsment, továbbá az MBA, a Management of Business Administration, amelyet angolul hallgathatnak. Az egyetemen a legnagyobb létszámú külföldi hallgató itt tanul ezen a szakon. A karon belül összesen 45 tantárgyat tudnak a hallgatóink angolul tanulni, ami azért is fontos, mert az alapszakokon a tantárgyak tíz százalékát idegen nyelven kell hallgatniuk a hallgatóknak, és ez a képzési kínálat ezt is hivatott támogatni. A hozzánk jelentkező diákok körülbelül hetven százalékának van nyelvvizsgája, ami a diplomához kötött szakmai nyelvvizsga megszerzése szempontjából releváns.

A dékáni köszöntőben az olvasható, hogy a karon olyan kompetenciákat szereznek a hallgatók, hogy egy világnyelven beszélnek, és megszerzik hozzá azt a közgazdasági szemléletet és szaktudást, amellyel könnyedén el tudnak helyezkedni.

A nyelvtudást tekintve azért van még hová fejlődni. Nagy gondot fordítunk az úgynevezett hallgatói szolgáltatási modellre, amely alapvetően két pillérre épül. Van egy felzárkóztatásra irányuló programunk, például ha valaki a matematikai tudásában nem biztos, akkor van lehetősége többletórákat vennie, de ez a lehetőség a szakmai tárgyak esetében is így van. A másik pillér pedig a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés. Ebben benne van a nemzetközi és hazai versenyeken való részvétel, valamint az Erasmus-programok is. Hallgatóink közül évente körülbelül negyven fő utazik külföldre szakmai ösztöndíjra vagy szakmai gyakorlatra.

A karon belül olyan kutatási központok és műhelyek is működnek, mint például a fenntartható fejlődés, fintelligence, vállalkozásfejlesztés, térgazdaságtan. Milyen eredményeket tudnak ezekben felmutatni?

Az oktatóink azonkívül, hogy a saját kutatási területeiken dolgoznak, szükségszerűen megismerkednek újabb kutatási témákkal is, amelyek integrálódnak a kar kutatási portfóliójába, valamint az oktatásba. Olyan területekre tudunk ezekben a műhelyekben fókuszálni, amelyek fontosak abból a szempontból is, hogy a mostani munkaerőpiaci elvárásoknak is megfeleljünk. A fintelligence, a pénzügyi tudatosság témakörében például a mi karunkon íródott az első egyetemeken használt tankönyv.

Hogyan tud a kar együttműködni a vállalati szektorral, üzleti szektorral?

Több területen tudunk kapcsolódni a térségben lévő vállalatokhoz, intézményekhez, ilyenek például a fogyasztói magatartás-vizsgálatok, marketingkutatások, vezetési, humánerőforrás- és stratégiai menedzselési szakértői tevékenységek, az okos városok, a fenntarthatóság, a statisztikai elemzések, vállalkozásfejlesztés, a könyvvizsgálat tevékenysége. Rendelkezünk azzal az üzleti kapcsolati hálóval, ami hitelessé teszi azt, amit tanítunk.

A kapcsolati háló jelenik meg a kar által „működtetett„ Miskolc Business Club előadói kínálatában is?

A Miskolci Business Club a Vezetéstudományi intézet programja, és a meghívást „ki kell érdemelnie a hallgatóknak”. A rendezvényeire az üzleti életből hívunk prominens személyiségeket előadni. Egy kívülről jött ember tudására mindig nyitottak a hallgatók. A klub alapvetően a hallgatók szemléletformálására, gyakorlati készségfejlesztésére és a jövőbeli hivatásuk megszerettetésére helyezi a hangsúlyt.

A kar másik programja Vállalkozói Agora. Ott mi a cél?

A gazdász hallgatóink tanítják a többi kar hallgatóit arra, hogy hogyan lehet vállalkozóvá válni. A zenészeknél a tanuló hallgató hogyan lehet egyéni vállalkozó, vagy egy mérnök hallgató hogyan hozhat létre egy betéti társaságot, hogyan kell ezt működtetni, mint jelent például az adóbevallás. Amikor a hallgatóknak szükségük van oktatói segítségre, akkor pedig az oktatók is „belépnek„ a rendszerbe. Ez a pályázati programelemünk is arra irányul, hogy a „szürke állományt” a régióban tartsuk.

A közeljövőt tekintve miben gondolkodik a kar? Melyek azok a tervek, amelyek reálisan meg tudnak valósulni ugyanakkor távlati célt is mutatnak? Hová tovább?

A modellváltás adott egy új lendületet az egyetem működésének. Elindultunk azon az úton, hogy – többek között – intenzifikáljuk kutatási-szolgáltatási tevékenységünket, amelybe a hallgatóknak is lesz lehetőségük bekapcsolódni és ezáltal a munkaerőpiaci kivezetésük is tovább javítható. Ami a képzésfejlesztésünket illeti, készítettünk munkaerő-piaci felméréseket arra vonatkozóan, hogy milyen többlet ismereteket várnak el a munkáltatók a hallgatóinktól. Ennek eredményeként új tárgyakat, vagy mélyebb ismereteket adunk bizonyos területekről. Ilyen például az SAP ismeret, vagy a szóbeli-írásbeli kommunikáció, problémamegoldás. Most például egy kapcsolat szobát fogunk létrehozni, ami arról szól, hogy a hallgatók kibérelhetik, felvehetik a prezentációjukat, megnézhetik és értékelhetik önmagukat. A képzéseinket tekintve pedig az üzleti képzési területen a két féléves mesterszakok fognak erőteljesebben megjelenni. Üzletképes szakokat indítunk pénzügyi, sportszervezői, értékesítési területen vagy a körkörös gazdasághoz kapcsolódóan.

(A borítóképen: Veresné prof. dr. Somosi Mariann)

Interjúnk része annak a sorozatnak, amely keretében a Miskolci Egyetem karait mutatjuk be.