Százéves miskolci pletykák mai köntösben egy rendhagyó bulvárlapban

A hetilap szakít a helytörténetírás megszokott hagyományaival: korabeli újsághírek, naplók, visszaemlékezések, levéltári dokumentumok, és persze szakirodalom felhasználásával mutatja be a régmúltat úgy, mintha a sok-sok évtizeddel ezelőtti események tegnap történtek volna.

A „tegnapilap”, ahogy magát a bomie.hu internetes címen elérhető orgánum meghatározza, pletykalap és bulvár is egyben, ezzel igyekszik élővé, a mai kor embere számára szinte kézzelfoghatóvá tenni a 19–20. század Miskolcát.

A múlt érdekességei

A nyomtatott sajtó ugyanis már akkor is színes, mai szemmel nézve kortörténeti hírekkel szolgált, a közönség tájékoztatásának a pletyka pedig éppúgy része volt, mint a politika, a művészet, a bulvár, a bűnügy vagy sport.

Az eddig megjelent cikkekből így többek között megtudhatjuk, miért tiltakoztak 1932-ben a villamostársaság árdiktatúrája ellen a diósgyőriek, egy másikból, hogy 1927-ben felavatták a Zenepalotát, egy 1934-es keltezésű rendőrségi hírből pedig értesülhetünk arról a súlyos sebesüléssel járó kardpárbajról, ami a Vasgyárban történt.

Az információk valóságtartalmához kétség sem férhet, mivel azokat hiteles dokumentumok alapján dolgozza fel a lap impresszumában szereplő szerzőpáros: Dudujka Pál és Peczérvölgyi Samu. kitalált nevek mögött valós személyek, történészek rejtőznek: a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára jelenlegi és volt vezetője, Kis József és Somorjai Lehel.

Helyi forrásból

Tőlük tudjuk, hogy a Borsod-Miskolczi Estben feldolgozott és kortörténeti eseményekkel kiegészített hírek forrásai az egykori helyi újságok, többek között a Magyar Jövő, a Reggeli Hírlap, a Szabad Magyarország, de országos napilapokból is szemléznek, például Kis Újságból.

A korabeli híreknek lehetőség szerint minden alkalommal utánajárnak, ha úgy tetszik egy kis történelmi nyomozást végeznek az egyes ügyekben. Egy-egy ügynek sajnos ma már nincs levéltári nyoma, de legtöbbször sikerrel járnak e téren. Ritka esetben azonban ők is élnek az álhírgyártás eszközével – avatnak be –, ez azonban mindig céllal történik, valamilyen egykor létező jelenségre kívánják ezzel felhívni a figyelmet. Ez esetben általában humoros módon tálalnak elénk egy-egy társadalmi problémát vagy politikai helyzetet, és persze azt is jelzik, hogy itt bizony álhírről van szó.

Az online hetilap képi világát a mozgás adja. A digitális technikát felhasználva a szereplők és a helyszínek szinte megelevenednek, sajátos keverékét adva ezzel a múltnak és a jelennek.