Hobbikertészek számára sem lehetetlen a palántanevelés

A palántázással a hosszú tenyész­idejű zöldségfajok fejlődését gyorsítjuk fel, így biztosítva azt, hogy időben termést érleljenek. Bár a palántanevelés nem gyerekjáték, ám kellő gondossággal és odafigyeléssel, néhány alapvető szabály betartásával korántsem lehetetlen fel­adat a hobbikertészek számára. A siker érdekében kulcsfontosságú a megfelelő ültetőközeg kialakítása, valamint az optimális hőmérséklet és a kellően párás környezet biztosítása. A témáról a Délmagyarország készített összeállítást.

Tilos a nitrogén!

Szokásos szeszélyével köszöntött be az április, kellemes és didergős napok váltják egymást. A veteményesek zöme már benépesült az első, szabad földi, az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségekkel, mint a zöldborsó, a sárgarépa, a spenót, a hónapos retek, a saláta és a petrezselyem. Emellett immár javában zajlik a melegigényes növények palántanevelése, mint a paradicsom, az uborka, a brokkoli, a paprika, a tökfélék és a dinnyék.

A palánták vásárlásánál a gondos gazda elsődleges szempontja, hogy mindig egészséges palántanövényt válasszon.

– Tehát nem megnyúlt, ha­­nem a fajtára jellemző, zömök, erős növényt válasszunk. A megnyúlás oka lehet túlzott nitrogénfelvétel, víz- vagy fényhiány – közölte Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos, a 2019-es Év Agrárembere verseny két kategóriájának győztese.

A kihívásokat kedvelő kertészek azonban a piaci beszerzés helyett otthonukban is próbálkozhatnak palántaneveléssel, amely Sipos gazda nézetei szerint házilag komoly odafigyelést igénylő, ám nem lehetetlen feladat.

Első lépés a megfelelő ül­tetőközeg kialakítása. Az edé­­nyünk alját mindenképpen lyukasszuk ki, hogy a fe­­lesleges öntözővíz el tudjon távozni, ellenkező esetben a növény gyökere elrothadhat. Az üzletekben kapható, általános vi­­rágföldek zömmel alkalmatlanok a palántanevelésre. Kis mennyiségű palánta megnevelésére a perlites palántaföldek vagy a B kategóriás virágföldek 10–15 százalék homokkal kiegészítve használhatók. A földkeverékbe érdemes foszfortartal­­mú mű­trágyát is adagolni, mivel az a későbbiekben megakadályozza a palánták megnyúlását, nitrogéntartalmú mű­­trágyát azonban tilos használni!

Meleg és pára szükséges

A magok elültetését követően a melegigényes magok csírázásához 25–28 Celsius-fokos, állandó hőmérsékletet kell biztosítani, továbbá megfelelően párás környezetet. A vetés földjét állandóan nyirkosan kell tartani, kézi permetező használatával elkerülhető, hogy az apró magokat a sugárban érkező víz kimossa a földből. Érdemes üveg- vagy átlátszó műanyag lappal lefedni a vetést. A magok ki­­hajtása után az edényeket vi­lágos helyre kell helyezni. Ha a magokat szaporítóládába vetettük, az első lomblevelek megjelenésekor át kell tűzdeljük kettesével cserépbe, tápkockákba a magoncokat.

Csak fokozatosan!

Tűzdeléskor a gyökérnek megfelelő nagyságú lyukat készítsünk, abba helyezzük bele a növényt.

A palánták a legtöbb faj esetén három-négy lombleveles korukban már kiültethetők. Ez előtt azonban a palántákat edzetni kell, tehát fokozatosan szoktassuk hozzá azokat a kinti, mostohább körülmé­nyekhez. A melegigényes nö­vények 7-8 hét alatt érik el a megfelelő fejlettségi szintet a kiültetéshez.

– A palántákat akkor ültethetjük ki, ha a talajhőmérséklet tíz Celsius-fok fölé emelkedik – közölte Sipos József.

(A borítóképen: Akkor ültessük ki a palántát a szabadba, amikor már megengedi az időjárás)

https://boon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/boldogabbak-akik-szobanovenyt-nevelnek-5362681/