Felborította a munka és a magánélet egyensúlyát a home office

A magyar munkavállalók számára a legnagyobb kihívást a pandémia ideje alatt az egyensúly megtalálása mellett a magány és elszigeteltség érzése, a kollégákkal való interakció hiánya jelenti, illetve az, hogy otthonukban nem áll rendelkezésre külön munkavégzésre használható helyiség. Továbbá, hogy a partner is a közös háztartásban dolgozik, végezetül pedig a gyermek otthoni felügyelete, tanítása. Nemzetközi szinten a dolgozók több mint fele a kollégákkal történő interakciót hiányolja leginkább.

Kedvelik a hibrid munkavégzést

A távmunkával járó kihívásoknak köze lehet ahhoz, hogy a megkérdezett hazai dolgozók 80 százaléka azonnal visszamenne a munkahelyére, amint az lehetséges. Bár egy korábbi kutatás alapján kevesebb mint tizedük dolgozna kizárólag irodában. A vizsgálatban résztvevő munkavállalók több mint egyharmada élvezi a hibrid munkavégzés előnyeit, 34 százalékuk leginkább a rugalmas munkaidő miatt érzi vonzónak. Azonban az otthoni munkavégzés következtében kitolódik a munkaidő, ami a munka és magánélet határainak összemosódásával jár.

Változó stresszhatás

Ami a stresszt illeti, megoszlanak a vélemények: a hazai dolgozóknak negyede érzi stresszesebbnek magát, míg harmaduk csökkenő stresszről, 32 százalékuk pedig egyenesen javuló hatékonyságról számolt be. Bár a munkaeszközökkel való ellátottság nem jelent gondot, 17 százalék jelezte, hogy a nem megfelelően kialakított munkaállomás miatt testi problémái adódtak. Összességében a munkavállalók válaszai alapján egyötöd rész számára jelent nehézséget az otthoni munkavégzés.

Beoltva biztonságosabb

A munkahelyükre bejáró magyar dolgozók 71 százaléka folyamatosan visel maszkot munkavégzés közben, azonban 37 százalékuk fél a megfertőződéstől, egyharmad pedig kimondottan stresszesnek érzi magát saját és szerettei egészsége miatt. A munkavállalók számára fontos, hogy a munkaadó, hogyan kezeli a pandémiával és a megváltozott munkakörülményekkel kapcsolatos problémákat, illetve, milyen a hozzáállás az átoltottság kérdéséhez. A vizsgált piacokon átlagosan a dolgozók közel negyede nyilatkozott úgy, hogy a munkaadó elvárja a beoltottságot. Míg Indiában ez 74 százalék, Európán belül Belgiumban és Hollandiában 40 százalék feletti, Olaszországban 35 százalék feletti, addig ez az érték Magyarországon mindössze 6 százalék. A munkavállalók egyharmada úgy érzi, hogy a munkaadója ösztönzi az oltás elfogadására.

Ameddig az átoltottság nem javul, az alkalmazottak egynegyede inkább otthonról dolgozna. Az oltási kampányok megindulása előtt a hazai válaszadók 33 százalék mondta azt, hogy addig nem érzi magát biztonságban a munkahelyén, amíg nincs mindenki beoltva körülötte. Globálisan 75 százalék nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát, ha arra szükség lenne a munkavégzéshez, nálunk ez az arány 59 százalék.