2021.05.02. 14:00
Minél nagyobb a család, annál nagyobb a szeretet
Boldog nagymama sok unokával és dédunokával, azok a napok a legszebbek, amelyeket a gyerekekkel tölthet.
Forrás: Olvasónk küldte
A Miskolcon élő Korom Lászlónénak három felnőtt gyermeke van, két lánya és egy fia. A lányok már egészen nagyok voltak, de szerettek volna kistestvért. Így a legidősebb és a legfiatalabb testvér között 15 év a korkülönbség. Soha nem volt köztük testvérféltékenység, hiszen imádták, hogy kisöccsük van – mondta Éva.
A kilenc unokája közül a legidősebb harminc-, a legfiatalabb pedig hároméves. Plusz van két fogadott unokája is. Éva nemcsak nagymama, de most már boldog dédnagymama is, három dédunokája van, a legkisebb hét hónapos. A családban minden korosztálynak vannak képviselői a legidősebbtől a csecsemőig, éppen ezért olyan csodálatos – mondta a nagymama. Most ugyan ritkábban találkoznak „élőben”, de ettől még ugyanúgy szeretik egymást, és összetartoznak.
A gondozás a hivatása
Aktív korában védőnőként dolgozott, rengeteg édesanyával és kisgyermekkel volt kapcsolatban. Mielőtt nyugdíjba ment, már nagyon készült a nagymamaszerepre, legfőképpen azért, mert így megígérhette a gyerekeinek, hogy több időt tud majd velük tölteni és segíteni nekik. Ez az érzés fokozódott a dédunokák érkezésekor, nekik még több törődést tud adni.
Az egyik unokája Angliában él – ahol éppen a járvány ideje alatt született egy dédunoka –, vele és családjával mostanában nem tud találkozni, de igyekeznek a kapcsolatot az okoseszközök segítségével sűrűn tartani. Szinte naponta beszélnek videóchaten, és nyomon követi a kicsi fejlődését – mondta a nagymama. Éva gyermekei nem élnek Miskolctól túl távol, a megyében maradtak valamennyien. A nagymama, amikor a helyzet engedi, sokat utazik, hogy velük lehessen. Az unokák születése utáni heteket mindig mellettük töltötte, hogy minél többet tudjon a csecsemők gondozásában segíteni.
A féltő család
Amióta a pandémia hazánkat is elérte, az első pillanattól kezdve nagyon vigyáztak az édesanyjukra, nagymamájukra a gyerekek – mondta Éva. Minden szabályt betartva, maszkban érintkeztek csak, a bevásárlást pedig elintézték helyette. Amíg a nagyi nem volt beoltva, addig a találkozások számát is lecsökkentették. Korábban gyakran segített a beteg unokák felügyeletében is, ezúttal azonban ezt nem igényelték.
Most az anyák napja sem olyan lesz, mint máskor. Hiszen náluk szokás, hogy összejön az egész család minden ünnepen, a névnapokat, születésnapokat is nagy becsben tartják. A hatalmas családi összejöveteleket a gyerekek is nagyon élvezik. Nehéz időszak ez mindenki számára, az ölelések, puszik hiányoznak a legjobban, amikből a legtöbbet a legkisebbektől szokott kapni – tette hozzá a nagymama. Ezt némileg pótolják a telefonos beszélgetések, amikor unokái megosztják vele érzéseiket, és szeretetükről biztosítják. Ugyan elcsépeltnek tűnik, de valóban igaz, hogy a nagymama- és dédnagymamaszerep jóval könnyebb, mint a szülői feladatok ellátása – vélekedett Éva.
Anyának lenni régen és ma
Édesanyának lenni a legcsodálatosabb érzés, az anyai ösztön pedig már a várandósság kilenc hónapja alatt kialakul. A kötelék maradandó, egy életen át tart. Sokat változott az eltelt évtizedek alatt az anyák élete, sorsa, megítélése. Az anyukák munkába állása, a karrier fontossága jobban előtérbe került. Az anyagi biztonság megteremtése miatt később vállalnak gyereket a nők – adta át gondolatait Éva.
Hozzátette: az utóbbi egy év pedig még inkább megnehezítette az anyák mindennapjait. Az, hogy a legkisebbekkel otthon kellett lenni hónapokig, közben esetleg otthonról dolgozni home office-ban és még az iskolásoknak a tanulásban is segítséget adni, nem könnyű feladat. Pedagógusnak lenni egy hivatás, amit nem minden édesanya tud elsajátítani – vélekedett a nagymama. Egyébként pedig kitágult a világ. Annyi minden elérhető már a gyermekek számára. Mindenféle fejlesztőfoglalkozás, sport, mozgás. A szülők szeretnének minél több mindent megadni a gyermekeiknek, ezért számtalan különórára hordják őket, ilyenkor jól jön egy segítő kéz az anyának, mondjuk az édesapa, aki már nem csak az anyagi biztonságot adja. Az anyai és apai feladatok együtt változtak folyamatosan a világgal.
(A borítóképen: Korom Lászlóné a legfiatalabb dédunokájával)