2021.05.23. 16:00
Tízből kilenc gazdi felelős állattartónak tartja magát
A magyar ebtartók inkább családtagnak tekintik kedvencüket, mint házőrzőnek, és nem etetik nyers hússal kutyájukat.
Fotó: Margitay Klára
Ugyanakkor ritkán járatják kutyaiskolába őket. Az állatok szocializálatlansága különösen sétáltatáskor, társas helyzetben vezethet konfliktusokhoz – derült ki a Petissimo állateledelbolt, tudatos állattartásra vonatkozó kutatásából. A felmérés során összesen 594 gazdi osztotta meg, hogy hogyan tartja kedvencét, és miért gondolja magát felelős állattartónak. Az eredmények kapcsán Ocztos Panka kutyakiképző véleményét is megkérdezték.
Napi két óra séta
– Szerintem nagyon jó aránynak számít, hogy hazánkban minden negyedik gazdi kutyasuliba viszi kedvencét. Az iskolánál azonban fontosabbnak tartom, hogy a gazda biztosítsa a megfelelő táplálkozást és mozgást állata számára. Sokszor azzal találkozom, hogy az állattartó nem tudja, hogy mekkora a kutya mozgásigénye – árulta el a szakember. – Mindenkinek azt javaslom, hogy naponta legalább két órát sétáljon kutyájával, és eközben legyen tere kedvencének póráz nélkül is szaladgálni. Természetesen az időtartamban és az intenzitásban egyénenként lehetnek eltérések. A kölykök például mindig többet szeretnének játszani, szaladgálni, mint a felnőttek, de hamarabb el is fáradnak, ezért őket többször, de rövidebb ideig kell mozgatni. Az idősebb, betegebb ebeknek pedig elég lehet naponta kevesebb séta.
Kerti kutyával is
Fajtánként is eltérő lehet, hogy mennyi és milyen típusú mozgásra van szüksége kutyánknak.
– Van egy olyan mondásom, hogy a fáradt kutya a jó kutya. Ez a gazdi számára is szemmel látható, hiszen kedvence abbahagyja a futkosást, és néha le is fekszik. Ha nem tudjuk napi szinten lefárasztani a kutyánkat, akkor viselkedészavarok jelentkezhetnek. Ilyenek lehetnek: a gyakori szökés, a kert felásása, vagy akár a körömrágás. A kertben tartott ebeket is jól tesszük, ha rendszeresen kivisszük, mert a séta számukra is fontos élmény. Léteznek kifejezetten sportos állatok és fajták, amelyeket sokkal többet kell futtatni szabadon, póráz nélkül. A terelő- és vadászkutyák többsége – agár, kopó, mudi, puli, pumi, vizsla – tartozhat ebbe a kategóriába – magyarázta a kutyakiképző.
Közös tanulás
Amikor már házon kívül vagyunk, be kell tartanunk a sétáltatási etikettet.
– Az alap engedelmességi feladatok, a behívás és a fegyelmezett pórázhasználat nagyban növeli saját magunk és kutyánk biztonságát is az utcán. Egy rendszeresen lemozgatott kutya, pórázon is szebben sétál. A veszélyes helyzetek többnyire amiatt alakulnak ki, mert a gazda nem ismeri eléggé kedvencét és nem tudja kontroll alatt tartani.
– A kutyusok ismert közegben másképpen viselkednek, ezért az otthoni kiképzésben hiszek, és házhoz járós rendszerben dolgozom. Bizonyos problémák okát csak így lehet feltárni. A gazdikat együtt tanítom kedvencükkel, és még az agresszív kutyákat sem büntetem, mert az agresszió forrása majdnem teljes egészében a félelem, amit oldani kell, nem büntetni – jelentette ki a szakember.
(A borítóképen: Ocztos Panka kutyakiképző munka közben)
[eweb-voting id="5457997"]