Mit olvasnak a férfiak?

Érdekes ellentét, hogy míg az irodalom művelői (is) túlnyomó részt férfiak, addig a fogyasztói leginkább nők. A rendszeres olvasáskutatásokból pedig az a kissé szomorú és egyben meglepő tény is kiderül, hogy a férfiak közel 60 százaléka gyakorlatilag soha nem olvas könyveket. Ennek okait már számos kutatás vizsgálta, és több dologra is visszavezethető.

Genetikai és kulturális okok

Kezdve talán azzal, hogy a olvasás, iskolázottság sokáig csak a férfiak kiváltsága volt, a nők körében a 19. századig igen magas volt az analfabetizmus. Talán kollektíven, tudat alatt a női nem ezt a lemaradást igyekszik behozni azzal, hogy a férfiakhoz képest falja a könyveket.

De a genetika is közrejátszhat: a lányok hamarabb tanulnak meg beszélni, olvasni. Felnőttként is általában nagyobb szókinccsel, árnyaltabban érvelnek, például egy-egy vita során. Az olvasás és a beszéd pedig ugyanannak az agyi folyamatnak a két része. A nők azért olvasnak többet, mert jobban beszélnek, és azért beszélnek jobban, mert többet olvasnak, magyarázta egy olvasáskutató.

Másfelől, mivel inkább az a jellemző, hogy az anyukák maradnak otthon a gyerekekkel, ezért az ő szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeik redukálódnak. Míg az apukák gyakrabban tudnak elmenni horgászni, találkozni a kollégákkal, barátokkal, barkácsolni a kertben, hódolni a hobbijaiknak, a nők ezt kevésbé tehetik meg. Ráadásul a gyereknevelés részeként a közös tanulás, az együtt olvasás, az esti mese is többször az édesanyák feladata, így jobban a mindennapjaik része az olvasás.

Segít megtanulni gondolkodni

Reméltük, hogy nem olyan rossz a helyzet, mint azt a statisztika állítja, és ezen javítanak az általunk megkérdezettek. Mi azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy azoknak a férfiaknak, akik mégis felcsapnak egy-egy nyomtatványt, milyen olvasási szokásai vannak. Szerencsére rögvest két olyan urat találtunk, akik az olvasói kisebbséget képviselik.

– Könyvmoly voltam, mióta az eszemet tudom, tizenévesen nyaranta még fára mászás közben is olvastam. Mindenevő vagyok, bármi jöhet Suetoniustól Bödőcs Tiborig, popkultúrától, képregényektől a kortárs költészetig. Sosem a formátum számít, hanem a gondolat, így ugyanúgy olvasok analóg formában, papír alapon, mint telefonról, elektronikusan. Utóbbi esetben jóval könnyebb elkalandozni, viszont előnye, hogy sötétben is működik, nem kell elemlámpával világítani hozzá a takaró alatt, mint gyerekkoromban, amikor alvás helyett még be akartam fejezni az adott fejezetet – avatott be a könyvekkel való viszonyába bennünket Kovács Attila, miskolci zenész és kommunikációs specialista. – Olvasni jó. Mások történeteit megismerni jó, legyen szó Ozzy Osbourne-ról, Ragin doktorról, vagy Tokugava Iejaszuról. Bármilyen könyv segíthet abban, hogy valamiről közvetett tapasztalatokat szerezzünk, és szép lassan megtanuljunk gondolkodni – tette hozzá.

Témaspecifikusabbak

Ugyancsak a 40 százalékhoz tartozik a miskolci Fángli Erik is, aki a munkája miatt sokat utazik vonattal, leginkább akkor szokott olvasni.

– Nem feltétlenül gondolom azt, hogy a férfiak kevesebbet olvasnak, inkább azt mondanám, hogy témaspecifikusabbak. Szerintem egy férfi élete során nagyon sok szakirodalommal találkozik, mikor nyaralást tervez, vagy új hobbival ismerkedik, esetleg valamit javítani vagy tervezni akar. Akkor elengedhetetlen az ilyen jellegű könyvek elolvasása – fejtette ki álláspontját a témáról Erik. – Szerintem a nőknél azért más a helyzet, mert lélekben nyitottabbak, szeretik, ha egy történetnek van mondanivalója, beleélhetik magukat a főhős szerepébe, olvasás közben megélhetik a történetet. Talán azzal a hasonlattal tudom leírni az olvasási szokások közti különbséget, hogy egy férfi felépíti a házat, de a nő varázsol belőle otthont. Szépirodalmi értékekkel bíró könyveket, ideértve a ponyvát és a klasszikusokat is, szerintem azért olvas kevesebb férfi, mert nem tudja őket úgy lekötni. Nem egyszerű és lényegre törő, mint egy szakirodalom, vagy egy férfimagazin.

Egyébként ajánlatosnak tartja, hogy nem mindenkit tud lekötni az olvasás, mert véleménye szerint jellemfejlesztő tud lenni egy-egy jó könyv. Gondolkodásra késztet, fejleszti a szókincset és nem utolsó sorban választékosabb, kifinomultabb kommunikációra tanít. Erik legszívesebben a folytatásos skandináv krimiket veszi le a polcról, mert elég sok szálon futnak a történetek, izgalmasak és nagyon naturálisan jelenítik meg a dolgokat. Ha a könyv végére egy-egy bűntény felgöngyölítésre is kerül, mindig maradnak kérdőjelek, háttérben meghúzódó alakok, amiknek és akiknek fontos szerep jut a következő történetben.

– Szeretem végigkövetni a főszereplők jellemfejlődését is. Ezeken kívül nagyon szeretem a tényfeltáró, illetve az életrajzi könyveket. Főleg rockzenekari és rockzenészi életrajzokat olvasok, de ha egy ismertebb színészről szóló könyv kerül a kezembe, azt sem fogom a sarokba dobni.

Ahogy Erik kifejtette, a pandémia kicsit talán ezen is árnyalt, ugyanis ha nem szigorúan a könyveket vesszük alapul, a kényszerből otthon töltött idő alatt elég sok cikket, blogot olvastunk a neten, szinte mindenféle témában. Gondoljunk csak a „karanténpékségek” fellángolására, vagy arra, hogy sok esetben nem tudunk szakembert hívni az elromló dolgokhoz. A bezártság miatt akarva- akaratlanul is többet volt a kezünkben telefon vagy a tablet, így biztosan belefutottunk egy-egy érdekesebb cikkbe, blogba, esetleg novellába, versbe, amit ezúttal nem görgettünk tovább. De ez már egy másik cikkünk témája.

(A borítóképen: Fángli Erik)

https://boon.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/valtozo-olvasasi-szokasok-a-karanten-idejen-5661074/