Küszöbön állnak a praxisközösségek

Már alakulnak a praxisközösségek, melyeknek egyik legfőbb előnye, hogy lerövidítik a betegutakat azáltal, hogy bővül az alapellátásban elérhető szolgáltatások köre. A praxisközösségeknek nagy szerepe lesz a járóbeteg-ellátás tehermentesítésében és a megelőzésben is. Dr. Breitenbach Géza tájékoztatása szerint a praxisközösségek szeptember elején indultak volna el országszerte, ám olyan sok volt a jelentkező, hogy jelenleg még csak feldolgozás alatt áll a praxisközösségek nyilvántartásba vétele, a visszajelzésre azonban már nem kell sokat várni.

– Arról, hogy a benyújtott dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályoknak, vagy sem, az egészségügyi államigazgatási szerv dönt. Ezt követően alakulhat csak meg hivatalosan egy-egy praxisközösség – fejti ki Breitenbach Géza háziorvos, a Praktizáló Orvosok Szövetségének miskolci elnöke.

A modell tulajdonképpen úgy néz ki, hogy egy-egy praxisközösségben a meglévő alapellátási szereplők, mint a háziorvos, az ápoló, a védőnő mellett további egészségügyi szakemberek, például gyógy­tornász, dietetikus, fogorvos, gyermekorvos, házi betegápoló, egészségpszichológus, egészségfejlesztő szakemberek is megjelennek, és a háziorvosoknak arra is lehetőségük nyílik majd, hogy hasznosíthassák meglévő szakvizsgáikat, s ezeknek megfelelő rendeléseket tartsanak. – Szakmailag izgalmasabb, színesebb, többféle lehetőséget nyújtó szolgáltatás nyílik majd meg a praxisközösségek működése révén – magyarázza dr. Breitenbach Géza.

A háziorvos szerint a különböző szakemberek bevonásával a kor szellemének megfelelő, komplex, az egészségfejlesztést középpontba helyező, prevenciós szemléletű szolgáltatások válnak elérhetővé a páciensek lakóhelyén és körzetében: szűrés, gondozás, illetve a krónikus betegségek kezelése, vagyis a betegek egyre több szolgáltatáshoz jutnak az alapellátásban, nem kell a szakrendelőkbe fáradniuk és hónapokig várakozniuk a megfelelő ellátásra.

Dr. Breitenbach Géza szakmailag előremutató kezdeményezésnek nevezi a praxisközösségek létrehozását, melyek révén az ellátás színvonala is emelkedik majd. Az elvégzett egészségügyi vizsgálatok rendszeres dokumentálása és folyamatos monitorizálása állandó és magas szintű szakmai munkára készteti az orvosokat, hiszen a praxisfinanszírozásra való jogosultság is csak így tartható fenn. A helyben igénybe vehető preventív egészségügyi szolgáltatások, az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberekkel történő rendszeres találkozás segítheti a betegek kielégítőbb tájékoztatását és javíthatja a betegek együttműködését is.

A praxisközösségekben megvalósuló elkülönített prevenciós rendelések, valamint a speciálisan képzett szakemberek révén érdemi eredmények érhetőek majd el a betegek kezelésében. A praxisközösségek révén az orvosok közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik majd maguknak, amelyre egyénenként nem lenne lehetőségük.

Bértámogatás

A háziorvosoknak február végéig kellett nyilatkozniuk arról, hogy belépnek-e a közösségbe, vagy sem. A csatlakozás nem volt kötelező, ennek ellenére a háziorvosok nagy része jelentkezett – mondja dr. Breitenbach Géza.

A csatlakozás támogatással jár. A praxisközösséget vállaló orvosok többletforrásokhoz juthatnak attól függően, hogy milyen jellegű praxisközösséget vállalnak. Az orvosok abban az esetben is kapnak támogatást, ha nem csatlakoznak egy praxisközösséghez sem, ám így jóval kevesebbet.

Az orvosok praxisközösséghez való csatlakozásuk alapján háromféle kategória szerint juthatnak majd bértámogatáshoz. Aki nem csatlakozik, az automatikusan megkapja a praxisközösségen kívül maradó háziorvosok, fogorvosok szerinti támogatást, ami 30 százalékos emelést jelent. Azok, akik a „laza”, úgynevezett kollegiális praxisközösséghez történő csatlakozást vállalják, 80 százalékos bértámogatáshoz jutnak. Azok, akik legalább öten, szorosabb szakmai együttműködés érdekében a tevékenységüket egyesült praxisközösség, integrált praxisközösség vagy praxisközösségi konzorcium formájában végzik, maximális bértámogatásra lesznek majd jogosultak.

A váltás hátterében az áll, hogy magas a betöltetlen háziorvosi praxisok aránya. A Gazdaságkutató Zrt. (GKI) megállapításai szerint több mint minden tizedik háziorvosi praxis betöltetlen hazánkban. A GKI 2021. június elsején közzétett adatai szerint 645 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon. A legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, ahol 15 fogorvosi praxis is üresen áll. A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás.

A praxisközösség önmagában nem oldja meg a betöltetlen praxisok égető problémáját, ám a modellváltás lehetőségeket nyújt és megteremtheti az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltásának alapjait.