Egy óra séta naponta

Magyarország felnőtt lakosságának mintegy nyolc százaléka cukorbeteg, és körülbelül ugyanennyien vannak a cukorbetegség előszobájában, az úgynevezett prediabéteszben. Az 1-es típusú cukorbetegség általában fiatalkorban, míg a 2-es típusú inkább idősebb korban jelentkezik.

Nagyobb terápiahűség

A 2-es típusú cukorbetegség esetén jól ismertek a kockázati tényezők, melyek a diabétesz kialakulásához vezethetnek. Ilyen lehet a halmozódás – azaz az adott családban már többször megjelent a betegség –, az elhízás, a mozgásszegény életmód vagy a helytelen táplálkozás. A cukorbetegség tehát komplex betegség, nincs egyetlen oka, több tényező vezet a kialakulásához – mondta dr. Hidvégi Tibor diabetológus főorvos. Az 1-es típusú cukorbetegségnél azonban más a helyzet, abból adódik, hogy a szervezet nem képes inzulint előállítani. A 2-es típusú diabétesz esetében a beteg évekig élhet magas vércukorértékkel anélkül, hogy bármilyen tünete lenne. Ezért szükséges a kockázati csoportba esők szűrése úgynevezett kockázatalapú diabétesz-kérdőívvel, ahol a kérdésekre adott válaszok megmutatják az illető kockázati szintjét. A cukorbetegség esetén nagyon gyakoriak a szív- és érrendszeri betegségek, a két kórkép gyakran együtt jelentkezik és kölcsönösen súlyosbítják egymást – tudatta a főorvos. Változtatni kell az életmódon és meg kell szokni a gyógyszeres kezelést is, ezt nehéz elsőre elfogadnia a páciensnek. Számos felmérés azt mutatta, hogy gyógyszeres kezelés esetén a betegeknek csak a fele követi a terápiás utasítást, míg az inzulinkezelés esetén ez az arány magasabb, körülbelül 70 százalék. Lényeges szerepet kap a szoros és rendszeres orvos-beteg kapcsolat, ahol a beteg információt kap a betegségéről, az állapotáról, a várható mellékhatásokról, de ugyanígy tájékoztatást kell kapnia az előnyökről is: jobb közérzet, kevesebb szövődmény, hosszabb élettartam. Így nagyobb esély van a terápiahűségre, azaz az orvosi előírások pontos betartására. Jó a Magyar Diabetes Társaság honlapja, ahol naprakész információk segítenek.

A diabétesz kezelésének az alapja az életmód, amiben benne foglaltatik a rendszeres mozgás is. Nem kell hozzá edzőterembe menni, nem kell fitneszbérletet vásárolni, ehelyett például a napi egy óra séta mindenki számára elérhető. Ugyanilyen hasznos a kerékpározás, az úszás, a kertészkedés, hiszen a fizikai aktivitás rendkívüli módon csökkenti a vércukorszintet, szív- és érrendszeri kockázatot csökkentő hatása is van – tette hozzá a diabetológus.

A tartósan magas vércukor­érték következményeként krónikus szövődmények is kialakulhatnak. Ilyen szövődmény lehet például a látásromlás, látásvesztés, a diabéteszes láb (ideg- és érkárosodás), ami amputációhoz vezethet. Magyarországon évente négyezer betegnél történik amputáció, holott ez megelőzhető lenne a terápiás előírások betartásával. A járvány alatt sem szabad elhanyagolni a rendszeres szakorvosi ellenőrzést. Erre akkor is szükség van, ha a vércukorértékek rendben vannak. A diabetológus a társbetegségek figyelembevételével, mindenkinek személyre szabottan állítja be a kezelést.

(A borítóképen: A rendszeres vércukormérés alapkövetelmény a diabéteszes betegeknél)