Megújulásra hívó reformáció

Egész októbert a reformáció hónapjának nevezte ki a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT), bár hagyományosan október 31-én van a reformáció ünnepe.

Ezen a napon a reformáció elindítója, Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes híres tettére emlékezünk. ­1517-ben 95 tételt szögezett ki a wittenbergi vártemplom kapujára, amelyben megfogalmazta, hogy az egyháznak szükséges bibliai alapokra visszatérnie. A Sárospataki Református Teológiai Akadémián is őszi szünet van a héten, de októberben hirdettek meg két előadás-sorozatot is. Az Egyház mint kommunikáció – V. Református kegyesség konferenciát és a Kollégiumi estéket, amelyek témája Egyház a szürke zónában.

Ismét fontos ünnep

– A rendszerváltozás előtt a reformáció ünnepéről a gyülekezetek emlékeztek meg kisebb körben. Az ünneplés általában úrvacsorás, hétköznapokon esti istentiszteletek keretében történt – mondta dr. Dienes Dénes, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia általános rektorhelyettese. – Emellett ma már konferenciákat és zenei programokat is szerveznek köré. Lényeges ilyenkor az emlékezés, amikor felidézzük a reformáció történelmi eseményeit, a Szentírásra és az igehirdetésre irányítjuk a figyelmünket. Ugyanakkor az aktuális megújulással kapcsolatban is kérdéseket fogalmazunk meg.

Kevés a fiatal lelkész

Az utóbbi évtizedekben az egyház sokat veszített a társadalmi pozíciójából.

– Az elmúlt húsz évben a harmadára apadt a teológiára jelentkezők száma. Ennek az az oka, hogy történelmi gyökereit tekintve a ­Magyarországi Református Egyház alapvetően vidéki szervezet, ahol nagyarányú az elvándorlás. Egyre nehezebb a kistelepüléseken, ahol inkább idősek élnek, megteremteni egy lelkész megélhetését. Viszont intézményi szinten átalakulás kezdődött, amihez a kormány sokszor anyagi támogatást nyújt. Nagyon helyesen. Az intézményesülés egyszerre teher, de a közösségek bázisaként is szolgálhatnak – fejtette ki a rektorhelyettes.

A globalizmus kihívása

A külső gyarapodásból nem következik automatikusan belső megújulás.

– Az egyházi élet az emberi kapcsolatok építését tűzte ki célul, ami a hagyományos társadalmi modellen, gyakran családi kötelékeken alapul. A helyi szintű megújulást sokszor közösségi akciók hozzák el. Mégis szükséges, hogy a kereszténység a globális problémákra is reflektáljon, hiszen ez a hívőkre is hatással van. A koronavírus alatt például általánossá váltak az online szertartások. Azóta kihívás újra visszahozni az embereket a templompadokba. Az elmúlt hetven évben megerősödtek a kisebb neoprotestáns egyházak és a nagyvárosi kereszténység. Többen behozták az istentiszteletre a modern zenét, amely inkább a fiatalokat vonzza. A nemrégen kiadott új református énekeskönyvbe már bekerültek népszerű ifjúsági énekek is – hívta fel a figyelmet a professzor.

(A borítóképen: Dr. Dienes Dénes)