Istenképekről faggatóztak

Hosszú kihagyás után újra Faggasd a papot! beszélgetőestet tartott a napokban az Otthonkában a Miskolci Egyházmegye Görögkatolikus Ifjúsági Fóruma. A kereszténység Istene és más istenek témájáról kérdezhették a jelenlévők Fedor Péter atyát, a Fáy András Görögkatolikus Technikum és Szakgimnázium iskolalelkészét, és a Fráter György Katolikus Gimnázium iskolalelkészeit: Holló Gábor atyát, a Szent Anna-plébánia káplánját és Fórizs István református tiszteletest.

Jézus a szeretet Istene

– Nagyon sokszor kaptam azt a kérdést, hogy miért éppen a kereszténység, miért jó kereszténynek lenni – vetette fel Salai Szabolcs atya, a beszélgetés moderátora, a miskolci Görögkatolikus Ifjúsági Iroda vezetője.

– Más vallások tisztelői, sőt a nem vallásos emberek szemszögéből is szerintem megkerülhetetlen kérdés, hogy hol ér véget az élet, és hogy utána van-e valami. A legnagyobb különbség a vallások között az, hogy ezt melyik hogyan fogja meg – mondta Fórizs István tiszteletes.

– Mindannyiunk életében előkerül, hogy akitől jöttünk, és akihez megyünk, hogyan lát bennünket. A még teljesebb igazságot ezzel kapcsolatban sokszor más vallások kontrasztjában látom meg – osztotta meg Holló Gábor atya.

Az egyik hozzászóló rávilágított, hogy még a Bibliában is különféle neveken szólítják Istent.

– Isten mindenható, azaz egy van belőle. Ugyanakkor nagyon sokféle, néhány milliárd istenkép létezik a Földön, amelyeket például Szentháromság Isten, Jahve, Jehova, Allah, Buddha és más nevekkel illetünk. Hiszek abban, hogy az út ott ér véget, amikor az istenképeink annyira megtisztulnak, hogy színről színre fogjuk látni Istent – fejtette ki Fedor Péter atya.

– A vallások valamit megsejtenek az egy Istenből, de nem tökéletesen. Mi keresztények abban hiszünk, hogy ő a szeretet, az irgalom és a kegyelem Istene, aki Jézus Krisztusban mutatta meg magát – fűzte hozzá Holló Gábor atya.

Egy kérdező felvetette, hogy minden vallás azt gondolja, hogy nála van az igazság, így nehéz valóban megtalálni azt.

– A Szentírás szerint gyümölcseikről ismeritek fel a fát, azaz meg kell, hogy látszódjon rajtunk a szeretet. Mivel a kereszténység istenképe ebben gyökeredzik, hiszek abban, hogy igazam van. Viszont, ha egy más vallásún is látom, hogy szeretetteljes, akkor igazat adok neki – válaszolta Fedor Péter atya.

Személyes tapasztalatokról is hallhattunk, amikor különböző vallásúak együtt tudtak imádkozni.

– Taizéi világtalálkozón jártam 2019-ben Libanonban. Ez egy ökumenikus kezdeményezés. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, március 25-e a találkozó idejére esett, amikor együtt imádkoztunk más vallások vezetőivel. Egy muzulmán női kar énekelt egy gyönyörű Mária-himnuszt – idézte fel Holló Gábor atya.

– Szent II. János Pál pápa 1986-ban összehívta a világ vallási vezetőit Assisiben. A programjukban voltak közös imádságok. Azt gondolom, akinek személyes istenképe van, az tud imádkozni és másokkal is képes együtt imádkozni. Akinek nincs személyes istenképe, az meditálni tud – fejtette ki Fedor Péter atya.

– Ha nincs olyan kényszer, hogy ima közben a másik istenét szólítsam meg, akkor miért ne tudnánk úgy ráhangolódni együtt Istenre, hogy megtaláljuk a közös pontot? – vélekedett Fórizs István tiszteletes.

(A borítóképen: Sala Szabolcs atya, Fedor Péter atya, Holló Gábor atya és Fórizs István tiszteletes)