Részese a csodának, ahogy a földbe hulló magból az élet forrása válik

Czina György agrár­mérnök 1993-ban munkanélküliként, tőke nélkül, bérelt földeken kezdte építgetni családi vállalkozását, a ­Czinagro Mezőgazdasági Kft.-t, amely mára európai színvonalú gazdasággá nőtte ki magát. A gazdaság mérete 650 hektár. A vállalkozás fő profilja a szántóföldi növénytermesztés, amelyet 500 hektáron végeznek, 30 hektáron intenzív almatermesztéssel, 20 hektáron intenzív meggytermesztéssel foglalkoznak. Ezenkívül 100 hektáron erdőgazdálkodást, 2,2 hektáron fotovoltaikus napelemfarmon zöldenergia-termelést folytatnak. Vállalkozásának egyik erőssége, hogy termőföldjeinek 80 százaléka családi tulajdonban van.

Mi mindenre volt szükség ahhoz, hogy egy kis mezőgazdasági cég európai szintű vállalkozássá fejlődjön?

Nehéz ezt röviden megfogalmazni. Imádom a mezőgazdaságot, de ez önmagában nem lett volna elég. Kitartó munka, folytonos tudás utáni vágy és tanulás, szaktudás és szakmai tapasztalat nélkül nem ment volna. Mindig kerestem az új típusú gazdálkodási formákat, de természetesen áldozatok nélkül nincsenek sikerek. Szükség volt jó munkatársakra is, akik közül sokan több mint 20 éve a cégnél vannak, de olyan is akad, akivel együtt kezdtük el a vállalkozást. A családom szerető, támogató, inspiráló háttere adja azt a lelki erőt, ami nap mint nap a teremtő munkára ösztönöz.

Mintha nem a hagyományos utat járná a szántóföldi növénytermesztésben. Miért?

Én hiszek abban, hogy a Föld az élet forrása mind szakrális, mind biológiai értelemben, de a meglátásom az, hogy a termőfölddel, mint minden mással is, pazarlóan bánunk. A jelenleg jellemző intenzív művelés a talaj fizikai, kémiai, biológiai degradációjához vezet, melynek következménye a talaj termőképességének elvesztése. Én a földet kímélni szeretném, ennélfogva nem a hagyományos gabona-olajnövény vetésforgóban gondolkodom. Ezért mi szélesebb vertikumú növényi kultúrákat termelünk: 120 hektáron őszi árpát söripari célra, 130 hektáron őszi káposztarepcét, 100 hektáron szóját, 100 hektáron hibrid kukoricát vetőmag-előállításra, 100 hektáron pedig olajtököt.

A fenntarthatóságra vezethető vissza az erdőgazdálkodás és a zöldenergia termelésének bevonása is?

Teremtett világunkban a természetnek óriási szerepe van, hiszen az embert a körülötte lévő környezet tartja el. Én falun, természetközelben nőttem fel, s gyermekkorom óta, évről évre részese vagyok annak a csodának, amikor a földbe hulló mag szárba szökken, kalászt érlel, és így válik az élet forrásává. A természet és annak fenntarthatósága elválaszthatatlan része az életemnek. Ez az oka annak, hogy a saját területeink azon részein, ahol úgy érzékeltem, hogy a környezet szennyezése nélkül gazdaságosan nem lehet növénytermesztést folytatni, fiatal erdőket telepítettem.

A gyakorlatban mikor tért át a fenntartható gazdálkodásra?

2004 óta és 16 éve veszünk részt az Európai Unió Környezetvédelmi programjában. Itt lefektetett környezetvédelmi szabályok mellett dokumentált, ellenőrzött egészséges élelmiszert állítunk elő, természeti erőforrásaink, a víz, levegő, termőföld és a biodivezitás védelme mellett.

A megyei átlagtól 20-25 százalékkal nagyobb termésátlagokat érnek el gyengébb adottságú területen. A szemléleten kívül minek köszönhető még ez az eredmény?

A jó színvonalú munkához elengedhetetlen a technológiai fejlettség, amire mindig nagy gondot fordítottunk, s ha kellett és tudtunk, akkor pályáztunk és modernizáltunk. Lényeges változást hozott, hogy a korábbi szántásos technológiáról átálltunk a lazításos technológiára a termőföld védelmében. Ezzel az úgynevezett csökkentett menetszámú mulcshagyó, klímakárcsökkentő, fenntartható talajműveléssel mára odáig jutottunk, hogy nincs terméscsökkenésünk.

Hogyan képzeli el a vállalkozás jövőjét?

Mindig gondolkodunk valamiben. Erősödni szeretnénk abban, hogy a termőföld, amelyen gazdálkodunk, a lehető legnagyobb részben saját tulajdonunkba kerüljön, mert ez biztosítja a gazdálkodás perspektíváját hosszú távon. Elengedhetetlen az innováció, valamint az új fejlődési irányok nyomon követése is, és szeretnénk továbblépni a szántóföldi növénytermesztésben, a precíziós gazdálkodás terén. Távlati célunk pedig a Czina alma térségi brandjének kialakítása.

A díjjal vállalkozásuk közéleti tevékenységét is elismerte méltán, hiszen régóta részt vesznek a térség iskoláinak a támogatásában. Miért tartja ezt fontosnak?

A támogatás oda-vissza ható folyamat, és mindenkinek jó. Évente 10-15 ezer gyereket látunk el az Unió iskolagyümölcs-programjában friss almával és 100 százalék gyümölcstartalmú, tartósítószer-mentes almalével, amit a gyerekek láthatóan kedvelnek, ami nekünk is hasznos, mert a támogatások révén szervesebben integrálódhatunk a térségbe.

(A borítóképen: Czina György)