A Bükk az egyik kedvelt lakóhelye

A madárvédelemben idén nagyobb figyelmet kapnak a harkályok. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is egy színes harkályfajt, a zöld küllőt választotta az év madarának. Az egyesület Bükki Helyi Csoportja oktatófilmet készített azoknak a nem teljesen kezdő madarászoknak, akik szeretnének bekapcsolódni a februári állományfelmérésbe. A bárki számára elérhető YouTube-videó készítője, Somoskői Péter elmondta, hogy milyen veszélyek fenyegetik a fakopáncsokat.

Télire is maradnak

– Az észak-magyarországi régió adottságainál fogva rendkívül gazdag harkályokban. Megyénkben hazánk összes harkályfaja előfordul. Még a legritkább fehérhátú fakopáncs is, amelynek a Bükk az egyik kedvelt lakóhelye – mondta Somoskői Péter, a Bükki Helyi Csoport elnökhelyettese. – Az élőhely táplálékgazdagságához mérten a nagyobb méretű fekete harkály és hamvas küllő akár több négyzetkilométert is bejárhat. A nyaktekercs kivételével pedig mindegyik faj áttelel nálunk. Természetes ellenségeik között kis testű ragadozókat: menyétet és nyestet, illetve ragadozó madarakat, például héját és uhut említhetünk. Erős csőrük azonban komoly védelmet jelent a betolakodókkal szemben is.

A harkályok odúlakók, így védelmük leginkább az erdők, parkok öreg fáinak megőrzésére fókuszál.

– Fészkelőhelyeiket a faaggastyánok odvaiban találják meg. Sőt előfordul, hogy saját hímjük váj üregeket a korhadt törzsekbe, ahová a tojó aztán beköltözik, és kikölti a tojásait. Megkezdett, de félbehagyott üregeikkel előkészítik más, később költő énekesmadarak számára is a helyet, amelyeknek a csőre gyengébb. Ennek ellenére még mindig kevés természetes odú létezik. Ezért foglalkozunk évtizedek óta mi is mesterséges odúk készítésével más fajok számára. Még ősszel kihelyezzük ezeket, hogy tavasszal már el tudják foglalni a madarak. A nagy és a balkáni fakopáncs, illetve a gyakori zöld küllő is már annyira alkalmazkodott az emberi környezethez, hogy akár kertvárosban is költ. Mindig felhívjuk rá a lakosság figyelmét, hogy költési időben tilos kivágni a fákat. A fiókákra ilyen helyen a macskák is veszélyesek lehetnek – számolt be a szakember.

A harkályok már kora tavasszal elkezdik a területfoglalást, amikor még nincs a fákon lomb.

– Dobolásokat már februárban lehet hallani, ezért a harkályok megfigyelését ilyenkor tartjuk, és rendszerint háromfős csapatokban végezzük. Mivel ez általában nagyobb távolságból, távcsővel történik, ezért szükség lehet rá, hogy segédeszközt használjunk a faj meghatározásához. Első körben a Madárhatározó – Európa és Magyarország legátfogóbb terepi határozója című könyvet szoktam ajánlani a már nem teljesen kezdő madarászoknak. A kiadvány nagyon érthetően, képekkel illusztrálva, részletesen leírja fajonként azokat az alaptulajdonságokat, amelyeket meg kell figyelni. Az egészen kezdőknek pedig érdemes haladókhoz csatlakozni és tőlük tanulni. Például azt, hogy hang alapján hogyan lehet megkülönböztetni a madarakat. A harkályok elég hangosak, különösen akkor, amikor a fiókák is megnőnek, és már éppen kirepülés előtt állnak – tudatta a madarász.