A hangszerek királynője: az orgona

Mozer János karnagy a közelmúltban kívül-belül bemutatta a hangszert. 

– Az orgona egy egész nagyzenekar hangzásvilágát vissza tudja adni. A nagy zeneszerző, Mozart nevezte először az orgonát a hangszerek királynőjének. Ez a hangszer minden rezdülésre érzékeny, sírni tudó, de ha kell, örömujjongást fejez ki, a női léleknek megfelelő tulajdonsággal bír – mondta Mozer János orgonista-karnagy.

Gyerekkorom óta nagyon tetszett ez a hangszer, mindig elbűvölt - Mozer János

A Szent László-templomot immár 16 éve gazdagítja a jelenlegi matyó orgona, amely egyedüli a térségben, hiszen legközelebb Egerben és Debrecenben van ehhez hasonló. 

Történet 

 

Az orgona felépítésileg az egyik legbonyolultabb hangszer. A jelenlegi formája több évszázad során alakult ki. 

– Krisztus előtt 300 évvel egy fizikus tett már említést orgonáról. Krisztus előtt 100 körül pedig egy matematikus le is írta, hogy milyen volt. A Római Birodalomban a színházi előadásokat és a cirkuszi játékokat orgonával színesítették. A vértanúk kivégzésekor használt orgona – annak hangjainak elnyomására – a keresztény egyházba nagyon későn, a 9. században került be, mivel a hangszer ez irányú használata ellentétes volt a templomi áhítattal. Ekkor még ezek hordozható, tolható orgonák voltak. Az orgona a 10. században kapott szekrényt, és került fel a hangszer a kórusra. A 14. században látták el a hangszert pedálsorral, addig csak billentyűsorral szólaltatták meg. A 17. században elkezdték beépíteni az orgonákba a spanyol, azaz vízszintes trombitákat, amelyekkel a mi templomunk hangszere is el van látva. Ezek nagy hangerejű és meghatározó hangzásúak. A nyelvregiszterek egy egész nagy család, amelyek a szájharmonikához hasonlóan kis rézlemezkék, amelyeket a levegő mozgat, ezek hatására csendülnek fel a hangok – tette hozzá a karnagy.

Tulajdonságok 

 

Mozer János bemutatta az orgonák „titkait” is. Elmondta, hogy a matyó orgona három manuállal, 35 regiszterrel és több mint 2545 síppal rendelkezik, amelyek bent, az orgonaszekrényben kapnak helyet. Hét nyelvregiszterrel van ellátva, ebből két sor úgynevezett spanyol trombita, amelyek vízszintesen, kívülről láthatóan vannak fölfogatva. Ezenkívül rendelkezik harsona-, oboa-, basson-, cleiron- és trombitahangszínnel is. Mechanikus játszótraktúra, elektromos kopulák, elektromos regisztertraktúra, 256-Setzer, csúszkaláda jellemzi a kövesdi hangszert. Igényes szerkezeti adottságainak köszönhetően a liturgiaszolgálaton túl alkalmas az orgonairodalom bármilyen darabjának előadására. Főbb része az orgonaszekrény, a játszóasztal, a pedálsor, a billentyűsorok, a regiszterek és a sípok. A sípoknak két fajtája van: a nyelv- és az ajaksípok, amelyek fémből vagy fából készülhetnek, lehetnek nyitottak vagy fedettek. Az orgonával ismerkedve a mezőkövesdi karnagy részletesen bemutatta annak működését is. 

– A regiszterkapcsolók a különböző hangszínváltozatok beállítását szolgálják. A 35 regiszter 35 hangszínváltozatot kezel. Vannak olyan sípsorok, amelyek nem egy, hanem 2, 3 vagy épp négysorosak. Tehát ha egy billentyűt nyomunk le, akkor 35 hang szólal meg. Ha négy billentyűt, akkor négyszer 35 és így tovább. A pedálsor ugyanúgy működik, mint a billentyűzet. A lábnál található egy henger, amely automatikusan ki- és bekapcsolja a 35 regisztert. Van az úgynevezett felső mű, amely a spanyol sípok megszólaltatására szolgál. Kulcsos rendszerrel van ellátva az orgona, amelyet előre be lehet állítani. A lábnál található pedál a redőnymű működését segíti, a redőnyleveleket mozgatja. Emellett vannak a pisztonok, amelyek segítik a kiváltást, a bekapcsolásokat – mutatta be részletesen a hangszert Mozer János. Hozzátette, hogy orgonálni teljesen más technikával kell, mint zongorázni. Míg a zongorán a billentyű elengedése után a húrok miatt a hang még tovább szól, az orgona esetében viszont legatóban kell játszani, mert amint felvesszük az ujjunkat a billentyűről, a levegő mozgása megszűnik, így rögtön elhallgat a hangszer.

Örök szerelem 

 

Mozer János már 15 éves kora óta orgonál. 1977 és 79 között gyulafehérvári kántoriskolába járt, ott ismerkedett meg a hangszerrel, mely azóta is fontos helyet foglal el az életében. 

– Gyerekkorom óta nagyon tetszett ez a hangszer, mindig elbűvölt, mikor a liturgiákon hallhattam, elvarázsolt a hangja – emlékezett vissza az orgonista-kántor. 

A liturgikus szolgálatok mellett több alkalommal is hangversennyel kedveskedik a mezőkövesdieknek, illetve a vendégeknek. A nyári hónapokban, júliusban és augusztusban már több éve, évtizede orgonajátékot ad elő a nagymisét megelőzően, fél 11 és 11 óra között. Emellett már három éve az „Orgonák éjszakája” országos programsorozatba is bekapcsolódik. Mindezen túl karácsonykor, illetve anyák napja alkalmából már hagyományosan tartja meg orgonahangversenyeit. Igény, illetve felkérés esetén iskolai és turistacsoportok számára is szokott templombemutatással egybekötött koncertet adni. Egyházzenei szolgálata a Szent László Kórus hangszeres kíséretére is kiterjed az alapítástól napjainkig. 

„Jóleső érzés volt a résztvevők visszajelzése, miszerint az eucharisztikus kongreszszus főbb nagymiséin olyan ismert kórusművek hangzottak el, melyeket énekkarunk is már több éve rendszeresen repertoáron tart – tette hozzá Mozer János. – Ezek közül csak néhányat említve Saint Saens: Tollite hostias, Charpentier: Te Deum, G. de Marzi: Signore delle cime, M. Frisina: Anima Christi (ez utóbbit maga a római katolikus pap, zeneszerző vezényelte a Hősök terén)...” 

Mozer János karnagyról, az általa szervezett orgonahangversenyekről, a mezőkövesdi hangszerről bővebb információ olvasható a www.matyoorgona.hu honlapon.

(A borítóképen: Impozáns látvány a mezőkövesdi matyó orgona)