Életet menthetnek a sertésszívvel

Az első ilyen jellegű műtét során a Marylandi Orvostudományi Egyetem tudósai januárban egy tíz módosításon átesett sertésből származó szívet ültettek át egy halálos betegségben szenvedő emberbe. A műtét sikeres volt, és igazi tudományos áttörést jelent a szívtranszplantációban. Az állatból emberbe történő szervátültetés – az úgynevezett xenotranszplantáció – azonban nem kockázatmentes, az emberi szervezet védekezőrendszere nehezen fogadja be az idegen szervet, még genetikailag kompatibilisebbé téve és az immunrendszert elnyomó gyógyszeres kezeléssel együtt is.

A módszer biztató

A módszer azonban biztató, és mindenképpen szükség van rá, hiszen sokan várnak új szívre. Az úttörő technikáról dr. habil. Hartyánszky Istvánt, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika profilvezető szívsebész szakorvosát, egyetemi docenst kérdeztük, aki a Magyar Transzplantációs Társaság elnöke, a Magyar Szívsebészeti Társaság megválasztott elnöke.

A szakember elmondta: „Ha ezt a műtétet mint technikai áttörést nézzük, akkor abszolút az volt. Az állati szervek felhasználása a gyógyászatban az egyik kitörési pont lehet. A kevés átültethető szerv nagy probléma, ebben mindenképpen előre kell lépni. Az, hogy olyan transzgenikus állatokat hozzunk létre, amelyek sejtjeinek felszínén az antigénszerkezet teljesen megegyezzen az adott betegével, még meszsze van, de az olyanok létrehozása, amelyek részlegesen egyeznek, az már közelebb van. Ilyen szervet használtak az amerikai esetben is. Ezekkel már el tudjuk érni, hogy a kilökődést okozó immunreakciót csökkentő gyógyszerekkel elvégezhetőek lesznek ezek az átültetések. Így csökkenthető lehet a ma létező nagyon nagy szervigény” – mondta Hartyánszky István.

Hozzátette: „Ez a terület ma gyorsan fejlődik, a kutatók igyekeznek mind kevesebb genetikai módosítással, mind jobb eredményeket elérni. De más megoldásokat is fejlesztenek párhuzamosan, amikor nem biológiai, hanem mechanikus úton próbálják a szívet helyettesíteni. Ez műszívbeültetést jelent. Itt is volt egy áttörés két évvel ezelőtt, amikor meg tudták először oldani azt, hogy a beültetett műszívet tápláló akkumulátor ne a testen kívülről egy vezetéken át legyen feltölthető, hanem a bőrön keresztül. Ez azért nagyon lényeges, mert korábban az akkumulátor kívül helyezkedett el, és csak a hasfalnál lévő bőrön áthatoló vezetéken át lehetett feltölteni, ez pedig ennek a megoldásnak az Achilles-sarka volt: a seben keresztül bejuthattak kórokozók. Most már a testen belül lévő akkumulátor a bőrre helyezett töltővel feltölthető, hasonlóan a vezeték nélküli mobiltelefon-töltéshez.”

A szívsebész szakorvostól megtudtuk, hogy a sertésre mint lehetséges donorállatra nem elsősorban a genetikai közelség, hanem a hasonló anatómia és méret miatt esett a kutatók választása. Az is szempont, hogy könnyen tenyészthető, és viszonylag gyorsan eléri azt a fejlettségi szintet, amikor már felhasználhatóak a szervei.

A donorszívekre igen nagy szükség van, legyen az humán, állati eredetű vagy gépi megoldás. Magyarországon az Országos Vérellátó Szolgálat szívtranszplantációs várólistája szerint április hetedikén kilencvenöten reménykedtek a segítségben, hogy mielőbb új szívet kaphatnak. Jelenleg évente megközelítőleg ötven elvégzett beavatkozásra van lehetőség.

(A borítóképen: Sokan várnak szívműtétre. Fotó: shutterstock/illusztráció)