Erdőn-mezőn csupa veszély!

Ha erdőn-mezőn járunk és gyűjtegetünk, nem árt, ha tudjuk: nemcsak egyes gombafajok okozhatnak súlyos mérgezést, hanem a virágok is. 

Egyik közülük az őszi kikerics, ami most virágzik a Bükk-fennsík rétjein. Látványra gyönyörű a lilásrózsaszínbe öltözött mező. De vigyázzunk! A kikerics súlyosan mérgező növény. Meghatározó hatóanyaga a kolhicin, mely a sejtosztódás folyamatát gátolja, így erős méregként tartják számon. 

Ne érintsük meg, és főleg ne együk meg, ha bürök kerül az utunkba. Ez a lágyszárú növény a petrezselyemfélék családjába tartozik. Vastag karógyökere és lila foltos szára van, apró, fehér virágfürtöket hoz. Leveleit gyakran összetévesztik a vadpetrezselyemmel, a gyökereit pedig a paszternákkal. Bár veszélyes a növény bármely részét elfogyasztani, a leghalálosabb részei a magvak, amelyek koninint, egy mérgező alkaloidot tartalmaznak.

Tavasszal, amikor hagymaillat borítja az erdőket, tömegesen indulnak az emberek medvehagyma-gyűjtő túrákra. A rendkívül egészséges és ízletes növény azonban könnyen összetéveszthető a gyöngyvirággal, amelynek levelei, sőt minden része mérgező.

Bármennyire tartjuk szerény, kedves virágnak, de a hóvirág is okozhat nagy bajt. Egyetlen hagymájának elfogyasztása is halálos lehet.

A legveszélyesebb

Mezei sétánk alkalmával találkozhatunk a gyűszűvirággal is. Ne tévesszen meg senkit a szépsége, mert a számos ártalmas növény közül ez az egyik legveszélyesebb. Tündérharangnak, nyúlvirágnak, torokfűnek vagy boszorkánygyűszűnek is nevezik. A gyűszűvirág körülbelül egy méter magasra nő. Lila, rózsaszín vagy fehér virágokkal rendelkezik, amelyek egy központi szár mentén helyezkednek el. Levelei fontosok az orvosi ipar számára, mivel a szívgyógyszer digitalisz előállításához használják. Azonban a növény minden része mérgező.

Veszélyes lehet a vérehulló fecskefű is. Erdők szélén, akácosokban, parlagon, utak, és kerítések mentén, kertekben, lakások körül is előforduló közönséges, mérgező gyomnövény. A növény, és annak tejnedve kisgyerekeknek súlyos, sőt halálos mérgezést is okozott már. A mérgezés tünetei között erőteljes gyomor-bélrendszeri tünetek is szerepelnek, igen súlyos esetben a légzés- vagy szívbénulás okozhatja a halált.

A nadragulya főleg erdei vágásokban, bükkösökben, erdőszélen, erdőirtásokon, hűvösebb, nedvesebb helyeken előforduló, bokrosan elágazó, akár két métert is elérő növény. Barnás-ibolyaszínű, harang alakú virágai egyesével lefelé csüngenek, a termések sötétzöld, majd éretten fekete bogyók. A növény minden része alkaloidkeveréket tartalmaz. A nyugat-európai toxikológiai statisztikákban előkelő helyet foglal el a növény a közepesen súlyos vagy súlyos tünetekkel járó mérgezések között. Gyerekek esetében 2-5, felnőtteknél 10-20 bogyó elfogyasztása már halálos veszélyt jelenthet.

Kedvelt virágaink közé tartozik a boglárka is, de kevesen tudják róla, hogy ha hozzáérünk, bőrgyulladást okozhat, különösen az érzékeny bőrű embereknek. Ha véletlenül lenyeljük a virágát, az a száj felhólyagzásához és bélproblémákhoz vezet.

A sort végtelenségig folytathatnánk. Általános szabály, hogy ne együnk meg olyan növényt, gombát vagy gyümölcsöt, amit nem ismerünk. A mérgező növények hatásai és tünetei lehetnek a hasfájás, hányás, hasmenés, súlyosabb esetekben légzési és szívpanaszok. Ezekben az esetekben azonnal orvoshoz kell fordulni.