Ne dobja ki! Inkább használja fel!

Az ENSZ kezdeményezésére életre hívott élelmiszer-pazarlás elleni világnap célja a világszerte termelt élelmiszerhulladék csökkentése. Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban című FAO jelentés szerint a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada hulladékként végzi. Ez évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert jelent. Ilyen mértékű pazarlás mellett 2019-ben világszerte mintegy 690 millióan éheztek. 

Rossz szokások

A magyarok 80 százaléka klímatudatosnak tartja magát, 71 százalék emellett úgy érzi, pozitív hatást gyakorol a környezetre, derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából. 

A képet árnyalja, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként évente 65 kilogramm élelmiszer hulladék keletkezik. A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is.

Helyes hűtés

A 2021 év végén, illetve 2022 év elején készített országos, a magyar lakosságra reprezentatív kutatás az élelmiszer pazarlással kapcsolatos attitűdök és okok feltérképezésére fókuszált. 

A felmérés legjelentősebb eredménye a magyarok ellentmondásos hozzáállásának feltárása az élelmiszer pazarlással kapcsolatban. 

Az emberek többsége klímatudatosnak tartja ugyan magát, mégis jelentősen alábecsülik a háztartásaikban keletkező élelmiszer hulladék mennyiségét, értékét és annak környezetre gyakorolt hatását. 

A legfőbb, élelmiszer pazarlással kapcsolatos ellentmondások: 10-ből 8 magyar kellemetlenül érzi magát, ha élelmiszert dob ki és hasonló arányban tekintik az élelmiszer pazarlást jelentős globális problémának, mégis évente fejenként 45 ezer forintnyi ételt dobunk a kukába. A többség saját bevallása szerint tudatosan vásárol, sokan ismerik hűtőjük tartalmát, figyelnek az élelmiszerek lejárati idejére, mégis jelentős a pazarlás a háztartásokban. Ennek mennyiségét és az elpazarolt élelmiszer értékét is jelentősen alábecsülik az emberek: mennyiségben és anyagi értékben is nagyjából a duplájára tehető a pazarlásuk a becsült értéknek. Arra a kérdésre, hogy hány fokra kell a hűtőszekrényt ideálisan beállítani (0-4°C), csak a megkérdezettek 45 százaléka tudta a helyes választ. A válaszadók véleményének átlaga szerint ideális esetben a hűtőszekrényt 6,5 °C-ra kellene beállítani, azonban ezen a hőmérsékleten sok élelmiszer és étel idő előtt megromlik.

Maradék nélkül

A kutatás rávilágít, hogy leggyakrabban ételmaradékot, pékárukat, zöldségeket és gyümölcsöket dobunk ki. A legfőbb oka a pazarlásnak, hogy időnként nagyobb mennyiségű élelmiszert vásárolunk, mint amire szükségünk van és túl sok ételt készítünk. A friss zöldségek és gyümölcsök hamar megromlanak a háztartásokban a helytelen tárolási, nem megfelelő hűtési szokások következtében, ráadásul kevés időt szánunk a bevásárlások megtervezésére és az ételek elkészítésre.

Esélyt az ételnek

Szükség van a szélesebb körű tájékoztatásra, ugyanis a megkérdezettek 82 százaléka szeretne több információt a csomagoláson a termékek környezeti hatásáról – derül ki a felmérésből. A válaszadók szerint leginkább úgy csökkenthetjük a pazarolt élelmiszerek mennyiségét, ha a gyerekek már az iskolában hallanak az élelmiszerpazarlás megelőzésről, másfelől a felnőttek általánosan több információt szereznek e téma, a megfelelő hűtési és fagyasztási szokások kialakítása kapcsán. A megkérdezettek 31 százaléka nem tudja, hogy két típusú lejárati idő szerepel a termékek csomagolásán, 39 százalék bár tisztában van vele, nem tudja a különbséget a fogyasztási és a minőség megőrzési idő között. 

„A gyorsan romló élelmiszerek, mint a tej, a hús vagy a tojás élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek a csomagolásukon szereplő fogyaszthatósági idő után. A tartós élelmiszerek viszont a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők lehetnek, ezeken „fogyaszthatósági idő” helyett “minőségmegőrzési idő” szerepel. Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása” – mondta Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója. Az Élelmiszerbank Egyesület egyik kiemelt célja, hogy ezek a még felhasználható élelmiszerek ne a szemetesben landoljanak, hanem olyan rászoruló családokhoz jussanak el, akiknek még ehető étel kerülhet belőle az asztalra. 

Komposztálni nemcsak a kertben lehet Nem mondom, hogy soha nem dobok ki semmit, de amióta tudatosabban odafigyelek – elég régóta – azóta sokkal kevesebb élelmiszer kerül a szemetesbe a háztartásomban, pedig panelban élek. A lejárati időket rugalmasan kezelem, főleg olyan termékek esetében, melyek összetevői nem érzékenyek a tárolási feltételekre. A zöldség és gyümölcsmaradékokat (héjat, almacsutkát) külön gyűjtöm a hűtőben és visszük a hétvégi telekre komposztálni, vagy a szomszéd bácsinak és tyúk vagy nyuszi eledel lesz belőle. A megszáradt kenyérnek és tojáshéjnak nagyjából ugyanez az útja. Mivel nekünk van erre lehetőségünk, ezért nem okoz nagy fejtörést a dolog.  Azonban ahol nincs sem családtag, sem ismerős, akinek kertje, állatai lennének, annak nehezebb a helyzete, de még ott is van megoldás. Komposztálni lehet az erkélyen is. A komposztálás elvei ugyanazok, legyen szó egy több hektáros földről, vagy egy pár négyzetméteres erkélyről. A konyhai hulladék a komposzt zöld összetevője, azt pedig egy barna összetevővel érdemes rétegezni. A zöld összetevő lehet például a zöldségek héja, a kidobott ételek, a tojáshéj és a kávézacc. A barna komponens fahulladék híján állhat például aprított papírból is. Aki többet szeretne megtudni az eljárásról, az számos további információt találhat az interneten a témában.