Így érkezett az egyetem Selmecbányáról Miskolcra

Szentpáli István polgármester volt az élharcosa az egyetem alapításának, és végül Tóth Dezső alatt valósult meg az álom. Az addig Sopronban működő egyetem Bánya- és Kohómérnöki Karból, valamint a frissen alapított Gépészmérnöki Karból állt.
A selmecbányai jogelőd 1735-ben kezdte el működését. Ez volt első ilyen jellegű főiskola a világon, ami példaként szolgált az európai műszaki főiskolák létrehozásánál. Érdekesség, hogy az elődintézményben – még Selmecbányán – 1848–50 között szünetelt a tanítás, mert a diákok beálltak Kossuth seregébe. Ráadásul csak 1867 után lett kötelező a magyar nyelv használata – addig a német nyelv volt a hivatalos – a Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémián. Az intézmény az 1910-es évek végétől Sopronban működött. 

Az egyetem helyének kijelölésében állítólag a politika is szerepet játszott. 1956 után ez némileg igazolást is nyert. Állítólag így akarták elszigetelni a képzett értelmiséget a várostól és a diósgyőri munkásságtól.

„Az egyetemi város területét minisztériumközi bizottság választotta ki, Miskolc várostól, a diósgyőri gyártól és Tapolca fürdőtől egyforma távolságra, a feladathoz méltó tájban” – ezek Janáky István építész szavai. 

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 6. [Miskolc, 1999, Stehlik Ágnes], 194.)

„A feladathoz méltó tájban.” Az milyen? Lehet ezt meghatározni? 

Az egyetem építési tervét Janáky István készítette. A kivitelezés 1950 májusában indult, és 1954-re majdnem teljesen elkészült. 1962-től 1969-ig fokozatos fejlesztési tervet készítettek. 

Az építési területen, a Dudujka-völgyben építkezés közben gyógyvízforrást is találtak, ezt el kellett vezetni onnan, csak utána folytatódhatott a munka. Az építkezésre rabokat is kivezényeltek: a legismertebb politikai elítéltek, akik az építkezésen dolgoztak, Cziffra György zongoraművész és Határ Győző író voltak. A munkát a helyi és az országos sajtó élénk érdeklődése kísérte mindvégig.  

1949-ben még 80, pár hónappal később már 120 millió forintos költségvetésről beszéltek, ez az összeg 1954-re 230 millió forintra nőtt. 1200 ember dolgozott a miskolciak egyetemén. 

Az első tanév a Földes Ferenc Gimnáziumban indult, a Pannónia szálló és a volt minorita rendház nyújtott szállást a diákoknak. 

1952–53-tól az oktatás már a jelenlegi helyén folyt, ekkor „jött át” Sopronból a kohómérnöki kar is. 

1969-ben az egyetem része lett a dunaújvárosi Kohóipari Technikum is, amely főiskolai karként csatlakozott. Ez a kar 2000-ben vált ki, és a Dunaújvárosi Egyetem alapjául szolgált. 

1979-ben Kazincbarcikán is életre hívtak egy vegyipari főiskolai kart, ami 1985-ig működött. 

1981-ben jogi intézet alakult, amely 1983-tól kari minősítést kapott, 1984-ben pedig külön épületet. 

1983-ban adták át a Körcsarnokot, amely a diákság sportéletét segítette/segíti elő, és ami különböző rendezvényeknek is helyet adott az elmúlt évtizedekben.
1987-ben létesült a gazdaságtudományi kar. 1992-ben indult el a bölcsészképzés. 1997-től része az egyetemnek a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet, de ők maradtak a régi helyükön a belvárosban. 2021-től kari minősítéssel rendelkeznek. 

A sárospataki Comenius-tanítóképző 2000–2011 között volt része az intézménynek.  2001-ben Egészségtudományi Intézet alakult, amely 2009-ben nyerte el a kari minősítést. 2021-től Egészségtudományi Kar néven szerepel

2010-től 6,5 milliárdos felújításra és fejlesztésre került sor az egyetemen. Felújításra került – többek között – a főépület, a jogi kar épülete, a Körcsarnok és az atlétikai pálya. Ekkor a kornak megfelelő infrastrukturális és technikai fejlesztések történtek. 2017-től Sátoraljaújhely és Ózd is bekapcsolódott az egyetem vérkeringésébe.

Az egyetem névváltozatai: 

1949–1952 Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem 

1952–1956 Rákosi Mátyás Nehézipari Egyetem 

1957–1990 Nehézipari Műszaki Egyetem 

1990– Miskolci Egyetem

Manapság a három műszaki kar mellett állam- és jogtudományi, gazdaságtudományi, bölcsésztudományi és egészségügyi karral, illetve zeneművészeti karral rendelkezik az intézmény. 

1999-ben Pro Urbe díjjal jutalmazta a város az egyetemet. 2008-ban felsőoktatási minőségi díjat kapott, az országban elsőként. 2010-ben Kiváló Egyetem minisztériumi díjban részesült. Az egyetem jelenlegi rektora prof. dr. Horváth Zita. Az Egyetemváros 85 hektáron terül el. A közelben épült fel a Kemény Dénes Városi Sportuszoda – 2009-ben –, így a diákok sporttevékenységeinek lehetősége is jelentősen bővült. 

Régi selmeci hagyomány, hogy Szalaman­derrel – fáklyás felvonulással – búcsúznak a városuktól az egyetemi diákok, így köszönik meg az ott töltött éveket. Az UNESCO 2014-ben ezt a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánította.  
Az egyetem a Miskolcon töltött 60. és a jogelőd 275. születésnapját 2009-ben Csemiczky Miklós Carmina Universitatis című művének bemutatásával ünnepelte. 

„A QS EECA University Rankings 2021-ben az 1001–1200. helyre rangsorolta az egyetemet világszinten, a 123. helyre a feltörekvő európai és közép-ázsiai régióban, a világon gépészmérnökképzése pedig a 451–500. helyet foglalja el.” 

(University of Miskolc: Rankings, Fees & Courses Details | Top Universities)