Ezeket ne tegye az új esztendő első napján

A Gergely-naptárat használó nyugati kultúrkörben január 1-ére, a karácsonyi időszak nyolcadik napjára esik. Az év kezdetét, évvégi és újévi ünnepségeket már az ókori mezopotámiaiak és egyiptomiak is tartottak. A különböző kultúrák pedig valamilyen csillagászati vagy természeti jelenségekhez kötötték ezt a napot. A hettitáknál például a tavaszi nap-éj egyenlősége számított fordulópontnak. 

A nyugati kultúrkörben január 1-ét az ókori rómaiak nevezték ki újév napjának i. e. 46-ban, a julián naptár bevezetésekor. Ezt a dátumot az 567-es Tours-i zsinat eltörölte, a következő ezer évben pedig különböző napokat, egyes helyeken karácsonyt vagy húsvétot tekintették az év kezdetének. A legtöbb európai országban március 25-e honosodott meg újév napjaként annak vallásos jelentősége miatt. 

Majd 1582-ben, XIII. Gergely pápa naptárreformjával január 1. lett az általánosan elfogadott dátum, melyet 1691-ben XI. Ince pápa tett véglegessé. Egyes országokban már korábban máshol pedig csak később téretek erre a dátumra. Vannak azonban eltérő napok. A kínai újév például februárra vagy márciusra esik, a zsidó újév szeptemberre vagy októberre, a perzsa újév március 21-ére.

Babonák, szokások 

Az újévvel kapcsolatban nagyon sok babona kering. Többségüket, ha betartja, bőséget, szerencsét és gazdagságot hoz. Talán a legismertebb mind közül: Amilyen az újév első órája, napja, olyan lesz az egész év! Nos, ha picit is hisz a babonákban érdemes megfogadni ezeket a tanácsokat. 

Azt tartja a hagyomány, hogy aki szilveszter éjszakáján megfordítja a párnáját a feje alatt, meglátja a jövendőbelijét álmában. Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, abból az irányból várhatja a szerelmét, amerre a kakas nézett. 

Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment a következő esztendőben. Régi szokás az egész kenyér megszegése is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”. 

A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Ismert szokás volt vidéken a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani. 

Erdélyi hagyomány a nagyobb ünnepeken – így húsvétkor és pünkösdkor is – a tüzeskerék-engedés. Szalmával betekert kereket meggyújtottak, és legurították a domboldalról. Úgy tartották, a kerék összeköti az óesztendőt az újjal. 

A bukovinai székelyek az új év első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól. Ugyanígy kerülendő volt mosni, teregetni, varrni, fonni, ez akár a család egy tagjának halálát is hozhatja. 

Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is. Aki korábban kölcsön kapott valamit, újév napjára visszaadta a tulajdonosnak. 

Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt. 

Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.

Szerencsehozó étkek 

A malac, azaz malacsült, amit azért érdemes ennünk, mert a disznó előretúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. Ezért még a megrögzött hitetlenek is boldogan ragadnak kést és villát a malacpecsenye láttán. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint például a rántott hús, szóba sem jöhetnek, szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Az egyébként értéktelennek tartott, olcsó húsféléknek a szakácsok ilyenkor nagy figyelmet szentelnek. 

A szerencsehozó szimbolika másik jellegzetes étele ugyanis a lencse. A már több mint ötezer éve fogyasztott hüvelyest január elsején, első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs.

Mit szabad és mit tilos tenni:  

Tilos a szemetet kivinni a házból, mert kidobja vele a jövő évi szerencséjét is! 

Nem szabad mosni és ruhákat teregetni. 

Nem szabad kölcsön adni, mert következő évben házunkból a szerencse inkább kifele megy. 

Aki pénzt ad ki újévkor, egész évben azt fogja csinálni. 

A hagyomány szerint az újévi erős fények és zajok távol tartanak mindenféle rosszat. 

Aki szilveszter és újév között születik, abból nagy úr lesz. 

Tartózkodjon a vitáktól, veszekedésektől újévkor mert amit az újév napján cselekszik az ember, az hatással lesz egész évre. 

Újév napján, aki korán kel, egész évben friss lesz. Aki gyengének, betegnek érzi magát, az egész évben ilyen lesz. Törekedjen arra, hogy újév napján az első látogató férfi legyen, akkor lesz csak szerencsés. 

Akit újévkor megvernek, mindennap kikap a következő esztendőben. 

Ételek és amit semmiképp se fogyasszon szilveszterkor. 

Tilos baromfit (csirke, tyúk) fogyasztani, mert elkaparná, kikaparná a szerencsét a házból. 

A szerencsés embernek malaca van, tartja a mondás. Inkább malachúst egyen, mert a malac előre túrja a földet, vagyis kitúrja a szerencsét. 

Ha halat eszik, úgy tartja a mondás: "a hal elúszik a szerencsénkkel, a vad pedig elszalad". Tehát, ha szerencsét szeretne magának, akkor ezt se fogyasszon! 

Újévkor ugyanilyen fontos a lencse fogyasztása. A bab, lencse, borsó, rizs fogyasztása sok pénzlencsét hoz újévkor.