2011.07.11. 13:31

Az olcsó földár nem véletlen

Címkék#termőföld #termőföldárak #földárak #földár #Föld

Debrecen - Az elaprózott birtokszerkezet méretgazdaságossági problémákat okoz.

Valóban sokkal olcsóbb a termőföld Magyarországon, mint Nyugat-Európában? Mi köze az elaprózott birtokszerkezetnek a földárakhoz? Az FHB elemzése azt vizsgálta, hogy több mint hét évvel Magyarország uniós csatlakozása után miért vannak még mindig hatalmas különbségek a földárakban.

Életképes legyen!

Az uniós támogatások, valamint birtokpolitika mögött meghúzódó legfőbb megfontolás az, hogy életképes birtokok jöjjenek létre, gazdasági és élelmiszerellátás-biztonsági szempontokat is szem előtt tartva. Márpedig Magyarországon a rendszerváltást követő földprivatizációs folyamat eredményeként a gazdaságok közel 90 %-a 5 hektárnál kisebb területet birtokol, de Szlovákiában és Romániában ez az arány még ennél is rosszabb. Pontosan ez az egyik oka az itteni olcsóbb földáraknak.

Az új tagállamok csatlakozásakor a nyugat-európai termőföldárak az új tagállamokban tapasztalt áraknak akár több tízszeresét is elérték. Több új tagállam - köztük Magyarország - emiatt a csatlakozáskor derogációval élt, és a spekulációt elkerülendő a csatlakozás időpontjától számított hét éves (Lengyelország esetében 12 éves) időtartamra korlátozta a külföldiek tulajdonszerzését saját termőföldpiacukon. A magyar derogáció 2011 tavaszán járt volna le, a magyar kormány azonban nemrégiben elérte, hogy Brüsszel 2014 elejéig kitolja a korlátozások feloldásának határidejét.

Más oka is van

Az FHB tanulmánya szerint a nyugat-európai áraktól messze elmaradó közép-kelet-európai termőföldárak azonban nem magyarázhatók kizárólag a külföldiek földvásárlását korlátozó szabályokkal. Az alacsony árak háttérében olyan közös jellemzők állnak, mint az elaprózott tulajdoni szerkezet vagy az intenzívebb gazdálkodást igénylő művelési ágak viszonylag alacsony aránya. Termőképesség tekintetében ugyanakkor a közép-kelet-európai országok nem mutatnak akkora elmaradást a nyugat-európaiakhoz képest, mint ahogy azt a termőföldárak sugallják. Magyarországon 2009-ben egy hektáron átlagosan 47,9 mázsa búza termett, ez kicsivel felülmúlta Olaszországot. Az elaprózott birtokszerkezet miatt azonban az egységes, nagy kiterjedésű területekből fakadó gazdaságossági előnyök nem tudnak érvényesülni.