WSF - Navracsics Tibor: Közös cél a tudománnyal való párbeszéd fenntartása

Budapest, 2011. november 19., szombat (MTI) - Közös célnak nevezte a tudománnyal való párbeszéd fenntartását a globális problémák leküzdése érdekében Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Tudomány Világfórumának (WSF) szombati zárónapján a parlamentben.

A globális kihívások összefüggenek, e jelenségek dinamikája összetett, de mindegyiknek jelentős hatása mutatkozik Magyarországon - fogalmazott beszédében a közigazgatási és igazságügyi miniszter, megemlítve az éghajlatváltozást, az aszályokat, valamint a helyes vízgazdálkodás jelentőségét. Zajlik a megfelelő alternatív energiák keresése, a folyamatok felgyorsításához azonban szükség van a bürokratikus akadályok ledöntésére. Az élelmiszer- és az energiabiztonság, a demográfiai változások, a biológiai sokféleség csökkenése, a természeti csapások és a fertőző betegségek visszaszorítása mind összefügg egymással, az ezekkel foglalkozó sok kutatási program mégis különállóan működik.

A felsorolt jelenségek ma már kulcsfontosságúak a nemzeti és nemzetközi tudományos stratégiákban, és közös cél fenntartani és erősíteni a tudományos közösség, a társadalom és a politika közötti párbeszédet. A kormány, a privát szektor, a tudományos világ, az ipar és a kutatási intézmények közötti együttműködés kiemelt jelentőségű a globális kihívások tekintetében - hangsúlyozta.

Rámutatott arra, hogy a közpolitikák és a tudományos politika célja is, hogy a polgárok jólétét szolgálja, a tudományos politika legfontosabb feladata megtalálni, miként szolgálja legjobban a tudomány és a technológia a közérdeket. E folyamatban a kormányoké a döntéshozói szerep.

A tudás megosztásához szükség van a kutatásokkal foglalkozó - állami támogatású - intézmények és a harmadik fél, többek közt a nem kormányzati szervezetek és az ipar közötti tudásáramlásra. Mindezt figyelembe véve hangsúlyozni kell, hogy a kormányoknak megfelelő tudományos környezetet kell biztosítaniuk - emelte ki a miniszterelnök-helyettes.

Hozzátette: ez megköveteli az országoktól, hogy nagyratörő modernizációs programokat hajtsanak végre a kutatások terén és fenntartsák a finanszírozhatóságot. Ehhez a megfelelő egyensúllyal az ipar is hozzájárulhat. Ennek az innovációnak kritikus kérdése a finanszírozás - mutatott rá. Az Európai Unió célkitűzései szerint jelentősen emelkedik a kutatásba és az innovációba fektetett pénz. Az összességében nyolcmilliárd eurós Horizon 2020 elnevezésű közös stratégia motorja lesz Európa globális versenyképessége fokozásának, és segíti majd a munkahelyteremtését, a holnap ideáinak valóra váltását. A legfőbb cél a támogatások maximalizálása az EU által finanszírozott kutatásban és fejlesztésben a fenntartható fejlődés, a munkahelyteremtés érdekében és az Európa előtt álló nagy feladatok megoldásában - részletezte.

Az állam anyagi forrásokat biztosíthat, hogy segítse az innovációt és beillessze az innovációt a gazdaságba. Emellett megfelelő - jogi - környezetet teremthet, hogy az innováció elől elgördüljenek az akadályok.

Magyarországon 2004 óta lassú emelkedés mutatkozik a GDP-nek a tudományra és fejlesztésre fordított hányadát nézve. 2009-ben a bruttó hazai össztermék 1,15 százaléka került a tudomány szférájába. Ezt az arányt az évtized közepére 1,5 százalékra, 2020-ra pedig az EU célkitűzését követve 1,8 százalékra szeretné növelni az ország - mondta Navracsics Tibor.

- MTI -