Az uniós fiskális paktum mellett állt ki az EIB egyik alelnöke

Bécs, 2012. május 7., hétfő (MTI) - Az uniós fiskális paktum jelenlegi formája mellett foglalt állást Wilhelm Molterer, az Európai Befektetési Bank (EIB) egyik alelnöke hétfőn egy bécsi előadásában.

"A fiskális paktum, ahogy elfogadták, nem lehet újabb tárgyalások tárgya, mert a tagállamok államadósságának leépítésével szemben nincs más választási lehetőség" - fogalmazott a volt osztrák pénzügyminiszter az Osztrák Európa-politikai Társaság és az Európai Bizottság bécsi képviseletének közös rendezvényén.

A paktum szerint az euróövezeti országok vállalják, hogy államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Emellett automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba arra az esetre, ha a középtávú célkitűzéstől jelentősen eltérnek a tagállamok. A szerződés tartalmazza a belső államadósság féken tartásának kötelességét is. A vállalások betartásának ellenőrzésében, illetve a szerződéstől eltérő aláírók szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerephez jut az Európai Bíróság.

A szerződéshez nem csatlakozott Nagy-Britannia és Csehország, a megválasztott új francia elnök, Francois Holland pedig korábban jelezte, hogy tárgyalni akar a paktum módosításáról.

Európa strukturális jellegű válságban van, a kilábalás strukturális reformokat igényel - hangsúlyozta Molterer. Nem csak a rövid távú kilátások forognak kockán, hanem hosszú távon Európa versenyképessége is - tette hozzá. A kérdés nem úgy merül fel, hogy megszorításra vagy növekedés-ösztönzésre van-e szükség, mert mindkettőre egyaránt szükség van - vélekedett.

Valamennyi európai uniós tagállamnak csökkentenie kell államadósságát egy olyan szintre, amely újra "értelmes gazdasági tevékenységet" tesz lehetővé az államok számára. Az államadósság csökkentésére azért is szükség van, mert a túlzott államadósság gazdasági és politikai függőséget eredményez - vélekedett Molterer.

Kijelentette, Európának "beruházási agendára" van szüksége. Bizakodásának adott hangot, hogy az állam- és kormányfők júniusi tanácsüléséig eldől, mely területek kapnak kiemelt figyelmet. A maga részéről a kutatás, innováció és képzés támogatását, az infrastruktúra-fejlesztést, valamint az erőforrás-menedzsment fejlesztését tartja olyan területeknek, amelyeket érdemes lenne támogatni.

- MTI, Pálfy M. Katalin -