Tranzakciós illeték - MNB: a jegybankra kivetett közteher nem javítja a költségvetés hosszú távú egyenlegét

Budapest, 2012. július 5., csütörtök (MTI) - A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény alapján a jegybank adott évi realizált veszteségét a központi költségvetésnek a következő évben meg kell térítenie, így ha a jegybank veszteségét a pénzügyi tranzakciós illeték 2013-ban 100-120 milliárd forinttal megnöveli, az ennek megfelelő összeg a 2014. évi költségvetésben kiadásként fog megjelenni - közölte Simor András jegybankelnök a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek küldött levelében.

Az MNB honlapján csütörtökön megjelent közlemény szerint Simor András a levélben rögzítette: az MNB-re kivetendő pénzügyi tranzakciós illeték 2013-ban várhatóan körülbelül 100-120 milliárd forintot tehet ki. A Magyar Nemzeti Banknak nincs lehetősége arra, hogy áthárítsa a monetáris politikai eszközét terhelő pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzügyi közvetítő rendszer szereplőire és felhasználóira.

A tájékoztatás szerint a monetáris politika irányadó eszközének, a jegybank kéthetes kötvényének kamata a kívánatos monetáris politikai kondíciók meghatározására szolgál. Az áthárítás a monetáris kondíciók számottevő lazításával járna együtt, hiszen az az irányadó kéthetes jegybanki kötvény kamatának körülbelül 2,5 százalékpontos csökkentését jelentené. Mindez veszélyeztetné mind az árstabilitást, mind a pénzügyi rendszer stabilitását. A jegybank ezzel megsértené az MNB törvényben rögzített elsődleges célját és az alapvető feladatait - áll a jegybank elnökének levelében.

Az MNB álláspontja szerint az indítvány sérti a jegybank intézményi és pénzügyi függetlenségét, felveti a monetáris finanszírozás tilalma szellemének sérelmét, illetve az alaptörvénybe is ütközik - közölte Simor András levelében Matolcsy Györggyel.

Az MNB elnöke a levélben kitér arra, hogy a jegybanki kéthetes kötvény (vélhetően a jogalkotó valós szándéka az, hogy a kéthetes kötvény a pénzügyi tranzakciós illeték alapjául szolgáljon) és az egynapos jegybanki betét 2012-es átlagos állományai alapján az MNB-t terhelő pénzügyi tranzakciós illeték 2013-ban várhatóan körülbelül 100-120 milliárd forintot tehet ki. Ennek következtében a jegybank vesztesége 2013-ban az MNB által korábban prognosztizált és az MNB honlapján nyilvánosságra hozott 120 milliárd forint helyett elérheti a 220-240 milliárd forintot.

Simor András a levélben rögzíti: az MNB jelenleg nem lát lehetőséget arra, hogy a jegybank áthárítsa a monetáris politikai eszközét terhelő pénzügyi tranzakciós illetéket ügyfeleire, azaz a pénzügyi közvetítő rendszer szereplőire és felhasználóira.

Az MNB elnöke a levelében arról is ír, hogy az MNB törvény alapján a jegybank adott évi realizált veszteségét a központi költségvetésnek a következő évben - a tárgyévi számviteli beszámolóról való tájékoztatás kézhezvételét követő 8 napon belül - meg kell térítenie. Így ha a jegybank veszteségét a pénzügyi tranzakciós illeték 2013-ban 100-120 milliárd forinttal megnöveli, az ennek megfelelő összeg a 2014. évi költségvetésben kiadásként meg fog jelenni. A veszteségtérítés hatását a 2014. évi eredményszemléletű államháztartási egyenlegben kell kimutatni.

Összességében tehát az MNB-t sújtó pénzügyi tranzakciós illeték okozta 2013. év költségvetési egyenlegjavulás egy hasonló mértékű 2014. évi várható államháztartási egyenlegromlással jár együtt - hangsúlyozza az MNB elnöke.

A nemzetgazdasági miniszternek írt levelében Simor András rámutat: az intézkedés ugyan átmenetileg, egyetlen évben javítja a költségvetés egyenlegét, a hosszú távú fiskális fenntarthatóság szempontjából nem tekinthető egyenlegjavító tételnek. Mindez ellentmond az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásában vállalt, fenntartható középtávú fiskális pozíció elérésére irányuló kötelezettségnek.

Az MNB véleménye szerint a módosító javaslatban tükröződő, a jegybanki betételhelyezést terhelő illetékfizetési kötelezettség sérti a jegybank intézményi függetlenségét.

Simor András kitér arra: mivel a módosító javaslat az MNB ügyletei közül kizárólag az egyik monetáris politikai eszközt határozza meg egy jelentős mértékű, 100-120 milliárd forintos nagyságrendű pénzügyi tranzakciós illetékbevétel alapjaként, így a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény - amennyiben azt a módosító javaslattal együtt fogadják el - a monetáris politika érvényesítésének kereteit közvetlenül érinteni fogja, annak ellenére, hogy az MNB törvény a monetáris politika meghatározását és megvalósítását az MNB önálló hatáskörébe utalja.

A jegybank elnöke úgy véli: a módosító javaslat szerinti, a jegybanki betételhelyezést terhelő illetékfizetési kötelezettség a jegybank pénzügyi függetlenségét is korlátozná.

A jegybanki függetlenség részét képező pénzügyi függetlenség megköveteli, hogy az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerében való tagságából eredő, valamint az MNB törvényben meghatározott jegybanki feladatai ellátásához megfelelő pénzügyi eszközzel rendelkezzen. A módosító indítvány által bevezetni javasolt, az MNB által megfizetendő tranzakciós illeték 100 milliárd forintot meghaladó mértéke felveti annak lehetőségét, hogy veszélybe kerül az MNB feladatainak ellátásához mindenkor szükséges pénzeszközök rendelkezésre állása és azok szabad felhasználása.

A levél szerint a módosító javaslat a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét nem egységesen határozza meg: míg a pénzforgalmi szolgáltatókat terhelő illeték mértéke fizetési műveletenként maximált, addig a jegybank (és a kincstár) vonatkozásában az illeték mértékének nincs felső korlátja. A módosító javaslat arra sem tér ki arra, hogy az MNB-t miért terhelné a pénzügyi szféra szereplőihez képest hátrányos mértékű illetékfizetési kötelezettség.

- MTI -