OECD: ugyanazok a magyar növekedési prioritások, mint két éve

Párizs, 2013. február 15., péntek (MTI) - A magyar gazdaság előtt ugyanazok a kihívások vannak a növekedés elősegítése tekintetében, mint két éve - írta pénteken kiadott, kétévente megjelenő, A növekedés jegyében című kiadványában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

Az OECD szerint Magyarországnak csökkentenie kell a munkajövedelmeket terhelő adóéket, mérsékelni kell a munkavállalás ellen ható negatív ösztönzőket, hatékonyabbá és igazságosabbá kell tenni az oktatási rendszert, egyszerűbbé kell tennie a vállalkozást és növelni a közszféra hatékonyságát.

A párizsi székhelyű szervezet elismeri ugyan, hogy valamennyi, már 2011-ben megfogalmazott prioritás tekintetében történt előrelépés az elmúlt két évben, de arra hívja fel a figyelmet, hogy további intézkedésekre van szükség.

Az OECD szerint nagy az átlagos adóék, különösen az alacsony jövedelműek esetében. A szervezet 2011-es adatai szerint az átlagos adóék - azaz a foglalkoztatás adóterhének (munkáltatói és munkavállalói) a teljes foglalkoztatási költséghez (nettó munkabér + munkáltatói és munkavállalói adóteher) viszonyított aránya - Magyarországon kétgyermekes, két kereső felnőttből álló család esetében 37,74 százalék (a 8. legmagasabb az OECD tagállamai között), míg egy gyermek nélküli, átlagkeresetű felnőtt esetében 49,38 százalék (a 3. legmagasabb az OECD tagállamai között).

A megvalósított intézkedések között említi a szervezet az egykulcsos adót, illetve a munkavédelmi akciótervet. Kiemeli ugyanakkor, hogy az alacsony jövedelműek adójóváírásának eltörlése növelte az alacsony keresetűek adóékét. Az OECD szerint a szociális hozzájárulás mértékének csökkentésével kellene mérsékelni az adóéket, valamint újra be kell vezetni az adójóváírást, jóllehet egy szűkebb célközönségre tervezve. Ezeket az intézkedéseket a magas jövedelműekre kivetett energia- és ingatlanadóval lehetne finanszírozni - teszi hozzá a szervezet.

A gazdasági szervezet értékelése szerint alacsony a felsőfokú végzettséget és szakképesítést szerzők aránya, ezek az oktatási területek ráadásul nincsenek kellően összehangolva a munkaerő-piaci követelményekkel. A kormányzati eredmények között említi, hogy nagyobb hangsúlyt kapott a természettudományos és műszaki képzés és javult a szakképzés rendszere. Leszögezi ugyanakkor, hogy csökkent a felsőoktatásba irányuló finanszírozás értéke.

A közszféra hatékonyságának javítása tekintetében pozitívumként emeli ki az önkormányzati rendszer átalakítását és a közszférában dolgozók létszámának csökkentését. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ennek pozitív hatásait részben kioltotta, hogy jelentős tömegek dolgoznak a közmunkaprogramban.

Az OECD azt javasolja, hogy folytatódjon a közalkalmazotti létszám csökkentése és kiemeli, hogy e téren a helyi önkormányzatok szintjén van lehetőség további hatékonyságnövelésre.

- MTI -