Törökország tüntetések - Londoni elemzők: az összecsapások a gazdasági sebezhetőségekre irányítják a figyelmet

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:

London, 2013. június 4., kedd (MTI) - Az elmúlt napokban kirobbant törökországi tiltakozó megmozdulások hirtelen ismét a török gazdaság sebezhető pontjaira - elsősorban is a magas finanszírozási igényre - irányították az eddig derűlátó piacok figyelmét, a török gazdaság szereplői számára mindazonáltal nem ismeretlenek a politikai válságok - hangsúlyozták keddi helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai kiemelték, hogy a török részvények árfolyama előző nap átlagosan 10,5 százalékot zuhant, és a török líra ezzel egy időben idei mélypontjára esett a dollárral szemben. E folyamat jelentősége a török gazdaság igen jelentős külső finanszírozási igénye miatt nagyobb, mint más felzárkózó gazdaságok esetében - hangsúlyozták a Capital Economics elemzői.

A befektetők eddig megnyugvással figyelték, hogy a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított török folyómérleg-hiány a 2011-ben mért csaknem 10 százalékról mára 6 százalékra csökkent. A 6 százalékos folyó hiány is azonban rendkívül magas, ráadásul a török gazdaság külső finanszírozási szerkezete is aggályos, ugyanis a portfolió-beáramlások és a külföldi bankoktól felvett hitelek adják a teljes külső finanszírozás hozzávetőleg 90 százalékát. Márpedig ezek a források rendszerint rövid futamidőre szólnak és bizonytalanabbak, mint más finanszírozási módozatok - áll a Capital Economics keddi értékelésében.

Ráadásul Törökország rövid lejáratú adósságállománya magas és továbbra is emelkedik, különösen a bankszektorban.

A török gazdaság külső sebezhetőségének ennél még pontosabb mércéje azonban a bruttó külső finanszírozási igény, amely magában foglalja a folyómérleg-hiányt és a következő egy évben lejáró külső adósságállományt is. Még azzal a "nagyvonalú" feltételezéssel együtt is, hogy a külső deficit a következő tizenkét hónapban stabilizálódik, a török gazdaság bruttó külső finanszírozási igénye jelenleg meghaladja a 200 milliárd dollárt, ami a török GDP-értéknek hozzávetőleg a 25 százaléka.

Ez csaknem a kétszerese a 2008-as értéknek, és 10 százalékkal magasabb, mint 2011-ben volt - hangsúlyozzák a Capital Economics londoni közgazdászai.

A ház szerint mindemellett úgy tűnik, hogy a török gazdaság külső finanszírozási igénye ismét növekszik. Az elmúlt egy év robbanásszerű exportbővülése a jelek szerint kezd kifulladni, és ehhez az import növekedése járul, ami még tovább mélyíti a folyómérleg-hiányt. Az utóbbi napok tiltakozó megmozdulásai a turizmusból eredő bevételeket is visszavethetik éppen a nyári szezonban, márpedig az idegenforgalom a török gazdaság kulcsfontosságú bevételi forrása.

Mindemellett a társadalmi forrongás azt is jelenti, hogy csökkent a szerkezeti reformok bevezetésének valószínűsége - vélekedtek a Capital Economics londoni elemzői.

A ház szakértői mindezt egybevetve arra a megállapításra jutottak, hogy Törökország a tőkeáramlások esetleges fennakadásának leginkább kiszolgáltatott gazdaságok egyike a felzárkózó térségen belül.

A Goldman Sachs globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokkal foglalkozó szakértői ugyanakkor azt emelték ki helyzetértékelésükben, hogy a török pénzügyi szektornak vannak tapasztalatai a politikai válságok és az erősödő bizonytalanságok kezelésében. A ház szerint ez elősegítheti a kezdeti reflexszerű piaci reakciók megfékezését hosszabb távon.

Emellett a török jegybank is valószínűleg szoros figyelemmel követi a fejleményeket, és várhatóan közbelép, ha a kockázatok átárazási folyamata elkezdene kicsúszni az ellenőrzés alól. Máris vannak arra utaló jelek, hogy a központi bank szorosabbra fogta a török líra hazai piacának likviditását az árfolyam alátámasztása végett - hangsúlyozták a Goldman Sachs londoni elemzői.

A cég szerint azonban ha az árfolyam- és kamatkilengések, valamint a politikai bizonytalanságok hosszabb ideig elhúzódnak, az már ronthatja a fogyasztói és az üzleti hangulatot, és ez a harmadik negyedévtől kezdve negatív hatással járhat a hazai fogyasztásra. Ez jelentős lefelé ható kockázatot jelentene a Goldman Sachs így is konszenzus feletti, 5,2 százalékos GDP-növekedést valószínűsítő idei török gazdasági prognózisára - áll a cég keddi londoni helyzetértékelésében.

A Goldman Sachs szakértői a törökországi fejlemények politikai hátterével kapcsolatban azt emelték ki, hogy a tiltakozó megmozdulások részvevőnek zöme középosztálybeli és városi környezetből érkező fiatal, akik nem kötődnek egyértelműen egyetlen fő politikai párthoz vagy szervezethez sem. Ebben az értelemben a demonstrációknak több közös vonásuk van az 1968-as diáklázadásokkal, mint a világsajtóban széleskörűen emlegetett "arab tavasszal". Az arab országokban lezajlott megmozdulások fő hajtóerejét ugyanis a városi szegénynegyedek lakói adták, és jelentős mértékben bekapcsolódtak a különböző vallásos politikai szerveződések is - hangsúlyozták a Goldman Sachs londoni elemzői.

A ház szakértői szerint mindezek alapján a törökországi tiltakozások részvevőinek zöme nem tartozik a jelenlegi török kormánypárt természetes szavazóbázisához, amely jórészt a konzervatív, szegényebb városi és vidéki választókból áll. Így az utóbbi időszak fejleményei jó eséllyel meg is szilárdíthatják a kormánypárt támogatottságát e hagyományos választói rétegen belül, ugyanakkor eltávolíthatják a városi középosztály azon jobbközép szavazókat, akik legutóbb a kormánypártra voksoltak, ám hajlamosak lehetnek átpártolni az ellenzékhez - áll a Goldman Sachs értékelésében.

- MTI -