Franciaországban hatodik alkalommal tüntetnek a munkajogi reform ellen

Párizs - Franciaországban egy hónapon belül hatodik alkalommal hívták az utcára az embereket a szakszervezetek és a diákmozgalmak szombaton, hogy tiltakozzanak a kormány által meghirdetett munkajogi reform ellen.

Országszerte több mint kétszáz felvonuláson a belügyminisztérium összesítése szerint 120 ezren követelték ismét a törvénytervezet visszavonását, amelynek elfogadása esetén a tiltakozók szerint növekednének az egyenlőtlenségek és a bizonytalanságok a munka világában. Ez volt első alkalom, hogy hétvégére szervezték a tüntetést a szakszervezetek, azzal számolva, hogy a családok és azok a magánszektorban dolgozók is utcára vonulnak, akik ezt hétköznap nem tehetik meg.

A délutáni párizsi felvonulás végén ismét összecsapások történtek a rendőrök, valamint a fekete öltözetet és kapucnit viselő rendbontók között, akik üvegekkel, botokkal, kövekkel kezdtek dobálózni a Nation téren, ahova a tömeg érkezett. Michel Cadot párizsi prefektus tájékoztatása szerint egy 300-400 szélsőséges aktivistából álló csoport szándékosan a rendőrökre támadt. A helyszíni tudósítások szerint a szélsőségesek maszkot viseltek, számítva arra, hogy a rendőrök könnygázzal válaszolnak. A rendőrség 26 embert állított elő.

Rennes-ben és Nantes-ban is hasonló összetűzések történtek a rendőröket megdobáló rendbontók és a biztosítást ellátó szervek között. A rennes-i összetűzésekben négyen megsérültek, köztük három rendőr.

Március 9. óta a szakszervezetek felhívására eddig kétszer, illetve több mint húsz diákszervezet buzdítására három akciónapon követelték a munkavállalók a munkajogi reform visszavonását. A március 31-i volt a legsikeresebb, akkor a szervezők szerint 1,2 millióan, a hatóságok szerint legalább 390 ezren vettek részt a felvonulásokon, ami kétszer annyi volt, mint a tiltakozóhullám kezdetén. Kedden viszont az iskolai tavaszi szünet közepén már jóval kevesebben tüntettek: a belügyminisztérium szerint alig 23 ezren. A rendőrségnek pedig rendszeresen közbe kellett avatkoznia, a diákok közé keveredő rendbontók miatt, akik közül 177 embert állítottak elő.

A törvénytervezet egyik legfőbb javaslata a munkaidő rugalmasabbá tétele a vállalatokon belüli belső egyeztetésekkel, valamint az elbocsátások szabályozásának könnyítése. A tiltakozások nyomására a kormány ugyanakkor lemondott a végkielégítések összegének maximálásáról.

A parlament illetékes bizottsága szerdán és csütörtökön vizsgálta meg a javaslathoz benyújtott nyolcszáz módosító indítványt, és a tüntetések nyomására, valamint a kis- és középvállalatok kérésére számos helyen változtatott a szövegen. A szakszervezetek azonban továbbra is a tervezet visszavonását követelik. Legközelebb április 28-re hirdetettek tiltakozónapot.

A munkaügyi és az oktatási minisztériumban a tiltakozók képviselőivel szerdán tartott egyeztetés nyomán a kormány hétfőn hozza nyilvánosságra az újabb javaslatait a törvénytervezet szövegének módosítására, de annak visszavonását kizárta. Manuel Valls miniszterelnök hétfőn személyesen fogadja a diákok és a szakszervezetek képviselőit. A nemzetgyűlés plenáris ülése május 3-án kezdi megvitatni a törvénytervezetet.

Francois Hollande államfő mandátuma legfőbb célkitűzésének a 10 százalékon stagnáló munkanélküliség - amely leginkább a pályakezdő korosztályt érinti -, csökkentését jelölte meg, és azt is többször jelezte, hogy ha ezt nem sikerül végrehajtania, nem indul újra a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány álláspontja szerint a fiataloknak szakmai biztonságot, a vállalatoknak pedig rugalmasságot ígér.

Venczel Katalin - MTI