OLAF-jelentés - Aba Botond nem tud arról, hogy bárkit korrumpáltak volna

Budapest - Nem tud arról Aba Botond, hogy bárkit korrumpáltak volna a 4-es metró beruházása során. A BKV volt vezérigazgatója kész vagyonosodási vizsgálatot indítani maga és a családtagjai ellen.

A metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport hétfői ülésén Aba Botond - aki 1993 és 2006 vége között volt BKV-vezérigazgató - azt mondta: "nekem kivitelező, mérnökszervezetek nem ígértek, nem adtak (pénzt); én nem kértem és nem is fogadtam el semmilyen korrupciós pénzt". Hangsúlyozta ugyanakkor: minden vizsgálatban szívesen részt vesz.

Közölte, mivel 2006. december 31-én megszűnt a vezérigazgatói munkaviszonya, nem volt hatása a szerződések teljesülésére.

A főváros vezetéséhez fűződő viszonyáról Aba Botond elmondta, nem volt nagyon jó barátságban semelyik vezetővel, nem voltak bizalmasok.

Megjegyezte azt is, a metróprojekt legnagyobb hibáját abban látja, hogy mivel 2006 választási év volt, a határidők "irreálisan lerövidültek". Példaként említette, hogy a fúrópajzs elindítása kapcsán olyan időpontokat jelöltek meg, amelyek "fizikailag lehetetlenek voltak". A városvezetésnek az volt az igénye, hogy az októberi önkormányzati választások idejére a fúrópajzs induljon el - mondta.

Aba Botond szólt arról is: kapott "instrukciókat" közvetlenül Demszky Gábor akkori szabad demokrata főpolgármestertől, az ő közvetlen munkatársaitól, valamint az ellenőrzési mérnök feladatait ellátó Eurometro Kft. egyik vezetőjétől 2006 tavaszától októberig. Ezek lényege az volt, hogy nagyobb szerződések esetén bonyolítsanak szabályos közbeszerzéseket, de időben; szinte kivétel nélkül arra irányultak, hogy "a projekt elinduljon és menjen" - mondta. Arra - mint kérdésre válaszolva közölte - nem kapott instrukciót, hogy kik nyerjék el a szerződéseket.

Arra a kérdésre, hogy Demszky Gábor hazudott-e, amikor azt mondta, hogy nem tudott arról, hogyan zajlott a metróprojekt, Aba Botond azt mondta: Demszky Gábor rendszeresen kapott információkat arról, hogyan áll a projekt.

Aba Botond beszélt arról, hogy szerinte az OLAF-jelentésben vannak hibák, abban kronológiailag összekevernek bizonyos dolgokat, és található benne néhány olyan tétel is, amely igazolja azt, hogy az OLAF kiinduló álláspontja "hibás" volt. Megjegyezte azt is: amit ma az OLAF hibaként felsorol, az az OLAF szankcionáló szabályzatának életbe lépése előtti eseményekre vonatkozik. Ez a szabályzat, amellyel most a BKV-t és Budapestet kívánnák szankcionálni, 2007-ben lépett életbe - mondta.

Kitért arra is, nem világos számára, hogy miután a magyar hatóságok lezártak vizsgálatokat, azok évek múltán hogyan kerülnek be az OLAF vizsgálatába "megkérdőjelezett eseményként".

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, a munkacsoport vezetője az ülés kezdetén azt mondta: számításai szerint Aba Botond vezérigazgatói időszakában a kifogásolt szabálytalan szerződések összege meghaladja a 141 milliárd forintot, és az OLAF-jelentés szerint 54 milliárd forint összegű kifizetés esetében merül fel korrupciógyanú.

A kormánypárti politikus az ülés után újságíróknak nyilatkozva érdekesnek nevezte, hogy Aba Botondot egy, a BKV-val szerződésben álló cég - az Eurometro Kft. - egyik vezetője instruálta eljárásokban.

Aba Botond újságírói kérdésre elmondta, megpróbáltak mindent a többszörös ellenőrzésen átküldeni, ha ennek ellenére maradtak hibák, akkor felvetődik a kérdés, hogy a közbeszerzési hatóság és a hátrányos helyzetbe került pályázók miért nem "reklamáltak".

Mint mondta, részben felelősnek érzi magát a kialakult helyzet miatt, ugyanakkor úgy fogalmazott: "baromi sok mindent megtettünk, lehet, nem eleget, de ezt akkor nem mondta senki, hogy ez így nem jó".

A munkacsoport Aba Botond mellett három BKV-vezérigazgatót szeretett volna meghallgatni, de Antal Attila, Balogh Zsolt és Kocsis István nem jelent meg. Aba Botond 2006. december 31-ig, ezután Antal Attila 2008 áprilisáig volt vezérigazgató, őt - három hónapig - Balogh Zsolt, majd 2008 szeptemberéről 2011 augusztusáig Kocsis István követte a poszton.

A Fővárosi Közgyűlés február 22-én döntött az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. A munkacsoport feladata annak kiderítése, hogy kik szerepelnek a metródossziéban, továbbá kik a felelősök és hová kerülhettek az eltűnt pénzek. Az öttagú testületnek május 31-ig kell jelentést készítenie.

- MTI -