Interjú: dr. Nagy István agrárminiszterrel

Mindig szívesen jár megyénkben az agrárminiszter, hiszen ide hazajön. Legutóbb a Zsindelyes Cottage turisztikai központjának harangszentelésén találkoztunk vele, és sikerült pár szót váltani az agrárgazdaság néhány fontos kérdéséről.

A november végi adatok szerint Magyarország idei külkereskedelmi többletének több mint felét az agrárium adja. Mi a siker titka?

A magyar mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között kétharmadával emelkedett, ami az elmúlt két kormányzati ciklus eredményeinek, a magyar gazdák és agrárvállalkozások sikereinek köszönhető. Ráadásul a területi termelékenységet jelző mutató növekedése a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban, Belgium és Dánia után. A mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban elérte a 2693 milliárd forintot, 2010 és 2018 között folyó áron 60 százalékkal emelkedett, ezzel a legjobb eredményt érte el hazánk az Európai Unióban. Az agrárgazdaság beruházása 2010 és 2018 között összességében 43 százalékkal bővült, a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre 2018-ban, változatlan áron 11 százalékkal többet, mint 2017-ben. Büszkék vagyunk arra is, hogy a nemzetgazdaság első három negyedéves külkereskedelmi többletének 63 százalékát – tehát közel kétharmadát – az agrártermékek nyújtották, az agrárgazdaság 2444,4 millió euróval járult hozzá a 3887,9 millió eurós nemzetgazdasági többlethez.

A jövő egyik nagy kihívása a precíziós gazdálkodás: ebben milyen kezdeményezéseket láttunk és várhatunk?

Mára már mindenki számára egyértelművé vált, hogy a magyar mezőgazdaság is korszakváltáshoz érkezett, a célunk, hogy az új technológiák alkalmazása minél szélesebb körben elterjedjen. Ennek érdekében a Digitális Jólét Program keretében kidolgoztuk Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját (DAS). Az Európában elsőként hazánkban elfogadott stratégia célja a magyar agrárium digitális fejlesztése. A DAS keretében megszerezhető a digitális megoldások használatához szükséges tudás és készség a szakképzésben és a felsőoktatásban, valamint a felnőttképzésben. Ezen túlmenően adatok gyűjtése, elemzése, közreadása, ingyenesen elérhető adatbázisok, technológiai műveletek automatizálása és robotizálás is segíti majd a mezőgazdasági termelés versenyképességének fokozását.

A klímaváltozás is kihívások elé állítja a mezőgazdaságot. Gyógyírt hozhat-e a készülő, öntözésről szóló törvény?

Az elmúlt években a természeti csapások megközelítőleg 90 százaléka volt köthető az időjáráshoz, az ennek nyomán felmerülő gazdasági kár minden addigi rekordot felülmúlt. A klímaváltozás jelentős mértékben érinti Magyarországot is, ráadásul a mezőgazdaság az egyik leginkább kiszolgáltatott ágazat. Az öntözésfejlesztés tehát egyrészt gazdasági kérdés, másrészt viszont az élelmiszer-önrendelkezésünk okán nemzetstratégiai kérdés is. Ma kevesebb mint 100 ezer hektáron öntözünk, körülbelül 200 ezer hektárnyi terület rendelkezik öntözésre vonatkozó vízjogi engedéllyel, és azt is tudjuk, hogy 400–500 ezer hektár közé tehető az igény az öntözésre. Fontos, hogy a gazdák együttműködjenek, öntözési közösségeket alkossanak, ehhez az együttműködéshez adja meg a keretet a most év végén elfogadott törvény.

Az osztatlan közös tulajdonú földekről úgy fogalmazott: gúzsba köti az ágazatot. Sikerül kiszabadulni ebből?

Célunk, hogy 10 hektáros birtokméretig lehetővé tegyük az egyszerűsített földvásárlást, elsősorban azért, hogy az osztatlan közös földtulajdon felszámolását elősegítsük az állami tulajdoni hányadok értékesítésével. Így az osztatlan közös földeken az állam jelenlegi tulajdonostársai 1/1-es földtulajdonokat szerezhetnek, ami nagyban segítené a földek optimális hasznosítását. Az erre vonatkozó törvénymódosításunkat várhatóan 2020 tavaszán tárgyalhatja az Országgyűlés.

Jelentősen megnövelt támogatás segíti az erdősítési programot. Ebben mi a legfontosabb cél?

Épp az előbb említett klímaváltozás elleni küzdelem. Az Agrárminisztérium kiemelt jelentőséget tulajdonít az erdőkkel és az erdőterület növelésével kapcsolatos ismeretterjesztésnek és szemléletformálásnak. A közelmúltban zajlott faültetésekkel a magyar gazdáknak azt üzenjük, hogy érdemes erdőt telepíteni, az önkormányzatoknak pedig azt, hogy számukra is nyitva áll a lehetőség az erdőterület növelésére, és ezzel a települések környezeti állapotának javítására. Szeretnénk felhívni a fiatalok figyelmét arra, hogy tegyünk együtt azért a környezetért, ami a közös örökségünket képezi. A magyar erdők évente 4-5 millió tonna CO2 egyenértéknek megfelelő üvegházhatású gázt kötnek meg, ami jelenleg az országos kibocsátás 7-8 százalékát ellensúlyozza. A faanyag energetikai célú hasznosítása további mintegy 5 millió tonna fosszilis eredetű szén-dioxid kibocsátását váltja ki. Hogy milyen volumenű munka az erdők fenntartása, azt jól érzékelteti az a szám, hogy az elmúlt 10 esztendőben csak az állami erdőgazdaságok 450 millió facsemetét ültettek el, és 9500 tonna makkot vetettek az erdők fenntartása során. A fásítások ösztönzésére az Agrárminisztérium számos kezdeményezéssel élt, ezek közül kiemelném a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatásainak 80–130 százalékos növelését a magán-földtulajdonosok és az önkormányzatok számára.

Fontos kérdés az utánpótlás, a szakképzés: mennyire vonzó pálya ma a mezőgazdaság?

Az agrárium modernizációjának fő üzenete, hogy a fiatalok felismerjék, a technológiai fejlődés és a digitalizáció színesebbé teszi a mezőgazdaságot, megkönnyíti a munkavégzést, és javítja annak megítélését is. Az ágazat rohamosan változik, egyre nagyobb teret hódítanak az újfajta tudást és látásmódot követelő technológiák, amelyek teljesen át fogják formálni az ágazatot. Ezért meg kell találni azokat a fórumokat, ahol a sikeres fiatal vállalkozók, gazdálkodók bemutatkozására nyílik lehetőség, hiszen saját történeteiken keresztül inspirálhatják a fiatalokat. Nagy gondunk a generációs szakadék, mert egyre inkább nincs, aki átvegye a családi gazdálkodásokat, egyre kevesebben tanulnak és dolgoznak a szektoron belül. Azt gondoljuk, hogy egy korszerű, modern agrárképzés a fiatalok számára is vonzóbb lehet, ezért meghatároztuk az agrárszakképző intézményi hálózat átalakításának alapelveit, és felkészültünk arra is, hogy az új szakképzési jogszabály a 2020/2021-es tanévtől alapvetően fogja átalakítani a szakképzés rendszerét. Ehhez igazodva módosítjuk az agrárszakképzés intézményrendszerét, és ún. agrárszakképzési centrumokat hozunk létre.

Több helyi termelő áruja jelenik meg a helyi piacokon, erősödnek a kosárközösségek. Milyen gazdasági potenciál rejlik ebben?

A kormány 2010 óta dolgozik a termelőkkel, az önkormányzatokkal és a szakmai szervezetekkel azon, hogy segítse a termelői együttműködéseket, valamint a vidéki életminőség javulását. Mindezt teszi azért, hogy a kiváló magyar készítményeket helyben értékesítsék, a haszon pedig helyben maradhasson. A 21. század fogyasztói számára a termékek kiválasztása során az olyan szempontok, mint az egészséges életmód, a kiváló minőség, a magas szintű élelmiszer-biztonság vagy a fogyasztói bizalom kérdése előtérbe kerülnek. Egyre szélesebb réteg számára fontos, hogy jó minőségű termék kerüljön a családi asztalra. Évről évre nagyobb jelentőséggel bírnak a helyi piacok a vásárlók körében, hiszen egy piacon közvetlen, bizalmi kapcsolat alakul ki eladó és vásárló között, a fogyasztói bizalom megerősödése pedig a kereslet növekedésére is kedvező hatással van, ami szintén a helyi gazdaságot erősíti, a helyiek megélhetését teszi könnyebbé, egyúttal segíti a helyben maradást. A kormány sokat tesz azért, hogy a kistermelők egyre több lehetőséghez jussanak, ennek is köszönhetően a kistermelők száma dinamikusan növekszik: 2010-ben még csak 5557 regisztrált kistermelőt tartottak nyilván, 2018 végére ez a szám megközelítette a 20 ezret. A vidék erejét mutatja ez is.