A kényelem is pénzbe kerül

Januártól bővül a készpénzmentes fizetési lehetőségek köre a vásárlók számára, miután valamennyi online pénztárgépet üzemeltető kereskedő és szolgáltató számára kötelezővé tették az elektronikus számlakiegyenlítésre alkalmas terminál telepítését.

Nő az igény

A törvényhozók a tavaly júniusban meghozott rendelkezés indokaként a készpénzhasználat visszaszorítása mellett a járványhelyzetet hozták fel, amely megmutatta, mekkora mértékben nőtt meg a lakossági igény az elektronikus fizetési módok használatára. Megerősítette ezt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentése is, amely a pénzforgalmi infra­struktúra fejlődésének és a digitalizáció ugrásszerű terjedésének tudja be, hogy a bankkártyás fizetési műveletek száma jelentősen bővült az üzletekben is. A jegybanknak a hazai fizetési rendszerről nyáron közzétett tanulmánya szerint az elektronikus fizetések további térhódítására kedvező hatást gyakorolt az azonnali fizetési szolgáltatás 2020. március 2-i elindulása, amit várakozásaik szerint tovább erősít majd, hogy az online pénztárgép használatára kötelezettek 2021. január 1-jét követően kötelesek lesznek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét.

A bankkártyaterminál üzemeltetése azonban költséggel jár – Szalári István

Túlkereslet

A törvénybe foglalt rendelkezés bevezetésére fél év felkészülési időt kapott országosan mintegy 60 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mintegy 5000 önálló és társas vállalkozás. Jelentős részük azonban bizonyosan nem tudott eleget tenni a kötelezettségének – tudtuk meg Szalári Istvántól, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) Borsod megyei szervezetének elnökétől. Magyarázatként elmondta: tapasztalatuk szerint a probléma egyik oka, hogy az országosan százezres nagyságrendben számolható termináltelepítésre a pénzintézetek sem igazán tudtak felkészülni. A KISOSZ ezért kérte volna a legkisebb vállalkozások mentesítését vagy a bevezetés halasztását, amire végül nem hajlott a pénzügyi tárca. Meglátása szerint így az év első napjáig a vállalkozások negyede tudott kártyaelfogadó terminált beszerezni, a többi pedig arra vár, hogy felvegyék őket a banki rendszerbe.

Elektronikus fizetési mód hiányában a vállalkozások természetesen tovább működhetnek. Viszont az, hogy milyen szankciókkal járhat, ha valahol nem tudták a fogadóhelyet határidőre telepíteni, a törvényből nem olvasható ki. Szalári István azonban úgy vélte, türelmi időt várhatóan kapnak a hatóság részéről azok a jogkövető vállalkozások, amelyek akaratuk ellenére sem tudtak eleget tenni az elvárásoknak. Mint mondta, március vége lehet az az időpont, amikorra a bankok teljesíteni tudják az előző fél évben megnövekedett igényeket, addigra valósulhat meg teljes körben a törvényhozó akarata.

Áthárítás

A bankkártyaterminál üzemeltetése azonban költséggel jár. Darabonként 3–4000 forint kiadást jelent havonta a különösen érzékeny kör, a legkisebb családi vállalkozások számára, amelyeknek ez 40–50 ezer forintot kitevő pluszköltség évente – hívta fel a figyelmet. Egyetlen online pénztárgép havi üzemeltetése emellett további 10–15 ezer forint, ami a járulékos költségekkel összességében 150–200 ezer forint ráfordítást jelent.

Hozzátette azonban: ezek a pluszköltségek mindig megjelennek a fogyasztói árban. A készpénzhasználat mellőzésének kényelmi költségét így végső soron a vásárló fogja megfizetni.

(A borítóképen: Ha van online pénztárgép, bankkártyaterminálnak is lennie kell (illusztráció))