A szőlőterület messze a legdrágább

Töretlen a mező- és erdőgazdasági területek árának növekedése. Borsod-Abaúj-Zemplénben egy év alatt elérte a 9,7 százalékot, ami az országos átlagot meghaladó mértékű emelkedést jelent. Egyhektárnyi szántóterület átlagára 1,2 millió forint volt, ami félmillióval kevesebb az országos középértéknél – derül ki a KSH-nak a termőföldárak és bérleti díjak előző évi alakulásáról szóló összesítéséből. A tanulmány rávilágít arra is, hogy míg a szántóföld hektáronkénti ára a megye kedvezőtlen tulajdonságú területein 6-800 ezer forint körül alakult, ezzel szemben például a mezőségi vidéken ennek a dupláját is eléri.

Legdrágább a szőlőterület

A termőföld árának tavalyi emelkedése minden művelési ágat érintett – tette közzé a KSH a 2020-as agárcenzus adatai alapján. A legnagyobb mértékben, 13 százalékkal a gyümölcsösök drágultak, amit a gyepterületek 12, a szántók 8,7, az erdők 6,5 és a szőlőterületek 4,3 százalékos áremelkedése követett. Továbbra is a szőlőért kellett a legmagasabb árat fizetni, átlagosan 2,4 millió forintot.

A legjelentősebb művelési ág, a szántó hektárja országos átlagban 1,7 millió forintért cserélt gazdát, azonban ezt jelentősen meghaladó árak voltak jellemzőek Hajdú-Bihar, Békés, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében, ahol elérték a 2 millió forintos szintet is.

Az árak növekedése mellett a megyék többségében csökkent az értékesített terület nagysága, viszont a tranzakciók számának emelkedését tapasztalták Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Zala és Somogy megyében.

Erősödő megyei forgalom

A termőföldhöz kapcsolódó adásvételi és csereszerződések növekedésének tendenciája idén tovább folytatódott: míg 2020-ban 3795 darab, 2021- ben november közepéig már 4278 darab ajánlást adott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöksége – tudtuk meg a szervezet elnökétől, Taskó Józseftől.

A megye adottságaiból adódóan a szántó, az erdő, a szőlő és a gyümölcsös művelési ágakban a forgalmi érték további emelkedése tapasztalható. A szántó művelési ágban a megyében jelenleg hektáronként átlagosan 1,2–1,7 millió forint között cserélnek tulajdonost a földrészletek. Természetesen vannak ettől alacsonyabb és magasabb áron megkötött adásvételi szerződések, mivel az árat sok esetben befolyásolhatja a földterület mérete, elhelyezkedése, megközelíthetősége, korábbi művelése és tulajdonosainak száma.

A szántóföldnél magasabb összegért cseréltek gazdát a gyümölcsösök és a szőlő művelési ágba tartozó földterületek, amelyek esetében is egy lassú, de folyamatos áremelkedés figyelhető meg. Sőt, kiugróan magas árakkal is találkozni lehet. Ha valakinek a gazdálkodásához bármilyen okból szüksége van egy adott földterületre, akkor azért hajlandó az átlagot meghaladóan magasabb összeget is fizetni.

„A szántóföld árának növekedése a megyében kistérségenként eltérő” – Taskó József

A szántóföld árának növekedése ugyanakkor kistérségenként eltérő – jelezte Taskó József. Az emelkedés markánsabban a dél-borsodi és Miskolc környezetében figyelhető meg, ahol az átlagnál magasabb összegért cserélnek tulajdonost a földrészletek. A Tokaji borvidék környékén értelemszerűen a szőlő művelési ágban mondható ez el. A megye északi részein egy kicsit még visszafogottabb árakkal találkozni, bár az ottani földek adottságai kedvezőtlenebbek is.

Emelkedő földbérlet

A termőterületek forgalmi értékének az emelkedése együtt járt a bérleti díjak növekedésével – tette egyértelművé a megyei agrárkamara elnöke. Azt azonban nem tartják számon, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén földterületének mekkora részét hasznosítják bérleményként, mivel az erre vonatkozó szerződésekhez nem ad ki állásfoglalást a kamara.

A földbérletek nagyságrendjéről a KSH Agrárcenzus 2020 teljes körű mezőgazdasági összeírásának adatai adhatnak képet. Eszerint a magyarországi mező- és erdőgazdasági területek 40 százalékát bérleményként művelték a gazdák. A művelési ágak között a szántó esetében volt a legmagasabb a bérelt területek aránya – az ország összes szántóterületének több mint a fele –, míg a gyep 40, a szőlő 21, a gyümölcsösök 22 százalékát használták bérlők.

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja tavaly átlagosan 7,3 százalékkal volt magasabb a 2019. évinél. A statisztikai hivatal adatai szerint egy hektár szántó éves bérleti díja 64 400 forint volt országosan, de jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes megyék között. A legkevesebbet Nógrád megyében kell fizetni a bérlőnek, hektáronként átlag 41 200 forintot, ezzel szemben Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földtulajdonosai 85 ezer forint bérleti díjat is elkérnek.