Felkerültünk a „térképre”

A nyugat-európai piac harminc év alatt nem tudta betölteni azt az űrt, ami az orosz (szovjet) kapcsolatok felszámolásának következményeként keletkezett a megye gazdasági életében. Az évtizedek alatt kihűlt viszony felmelegítésére ezért rendez februárban Miskolcon üzleti találkozót a megyei kamara, amelyen az oroszországi export lehetőségeire szeretnék felhívni a figyelmet. Ennek kapcsán beszélgettünk Bihall Tamással, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) elnökével.

A megye termelőüzemeinek legnagyobb felvevőpiacát jelentette az 1950-es évektől a szovjet-orosz térség. Mi a helyzet most, 2022-ben? 

Az orosz piaccal – a BOKIK nyilvántartása szerint – exportágon nincs meghatározó vállalkozói kapcsolat Borsod-Abaúj-Zemplénből. Két megyei vállalkozás szerepel a kamara okmányhitelesítési rendszerében, amelyek valamilyen formában jelen vannak ott. Azt is látjuk, hogy az orosz befektetési szándék élénkül nálunk is, amire jó példa a napokban bejelentett hír, amely szerint orosz kozmetikai vegyipari gyár épül Alsózsolcán

Mi lehet az oka annak, hogy a rendszerváltást követő versenypiaci viszonyok között sem jöttek létre új alapokra épülő üzleti kapcsolatok? 

A politikai változások közepette átestünk a ló másik oldalára. Elbúcsúztattuk 1991-ben az utolsó szovjet katonát, viszont a csapatkivonás ünneplésével felszámoltunk minden korábbi üzleti kapcsolatot is. Visszanézve ez elképesztő visszaesést jelentett a mi megyénk gazdasági életében is.

Mit veszített ezzel a megye? 

A szovjet piac megszűnése egy időben történt a borsodi kohászat és bányászat összeomlásával. Ez összességében mintegy 100 ezer munkahely elvesztését jelentette. Felbecsülni sem lehet azt a kárt, ami a termelőket, gyártókat, beszállítókat, fuvarozókat érintette. Számos megyénkbeli cég szinte kizárólag az orosz piacra dolgozott, ezek egyik évről a másikra munka nélkül maradtak.

Nyugat-Európa nem vált felvevőpiaccá számukra? 

Az európai piac kultúrája és követelményei jóval meghaladták az akkori képességeinket. Nem volt elégséges a termelési színvonal, ezért nem is voltunk egyenrangú partnerek. A megyei vállalkozások így gyakorlatilag kiszorultak egy nagy, tradicionális piacról, viszont nem voltak felkészülve arra, hogy belépjenek egy másikra.

Azok sem tértek vissza az orosz piachoz, akik nem jártak jól az uniós országokban? 

A számok azt mutatják, hogy nem. Akadtak ugyan vállalkozások a megyében, amelyek megpróbálták az üzleti életet újraindítani, azonban olyan változásokkal kellett szembesülniük Oroszországban, amikre a cégvezetők nem voltak felkészülve.

Mire gondol? 

Arra például, hogy már minőségi termékekkel lehet az orosz piacra lépni. A 2014- ben bevezetett uniós embargó miatt viszont nagyon szigorú termék- és cégregisztrációs kötelezettség lépett életbe, ami minden vállalkozást érint, amely Oroszországban üzletelni szeretne. Az engedély megszerzésének folyamata a borsodi vállalatok tapasztalatai szerint bonyolult, hosszadalmas és nehézkes. A konkurencia pedig jelentős, adott esetben a világ vezető vállalataival kell versenyezni.

A nehézségek ellenére lehet jövőképe a megyei vállalkozásoknak az orosz piacon? 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar–orosz tagozatának jelenleg hat Borsod megyei cég a tagja, ezért úgy gondolom, hogy igen. Ezért is szervezzük a februári üzleti találkozót, ami a kapcsolatépítés lépcsőfoka lehet.

Miben lát lehetőséget a magyar–orosz együttműködésre megyei szinten? 

Járható útnak tartanám, hogy egy-egy vállalkozás olyan stabil orosz partnerre találjon, amelyik vagy a termékek kereskedelmében tud közreműködni, vagy – közös vállalat formájában – kooperációban megvalósuló gyártásban. A tapasztalatok szerint ez utóbbit különösen szorgalmaznák az orosz partnerek.

Orosz részről meglenne az érdeklődés? 

Olyannyira, hogy a napokban kaptam a budapesti orosz követségtől levelet, amelyben az első titkár szívesen felvenné velünk a kapcsolatot az együttműködés erősítésére.

(A borítóképen: Bihall Tamás)