Rendkívüli helyzet az élelmiszeripari ágazatban

Válságos állapotban van az ágazat, az uniós sertéságazatot sújtó krízis ad okot leginkább aggodalomra. A termelőknek a hosszan tartó, főképp exportpiaci okokból kialakult válság miatt tartósan önköltség alatti árakkal kell szembenézniük, emellett meg kell küzdeniük a hihetetlenül megemelkedett takarmány-, energia- és más inputárakkal, valamint az inflációs hatásokkal is. Mindezek enyhítésére a minisztérium kilátásba helyezett egy új támogatást, derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökével folytatott beszélgetésből.

Mindenkit érint

Taskó József a tavalyi és az idei évet értékelve elmondta, hogy 2021 egyértelműen a drágulások éve volt az agrárszektorban. Kezdve a brutális gabonaár-robbanással, amelyet az inputanyagok, az energiaköltségek, az építési alapanyagok, illetve az üzemanyag árának soha nem látott emelkedése követett. Ez európai szintű probléma, és sajnos mostanra elmondható, hogy a drágulás a magyar agrárium szinte minden szereplőjét érintette valamilyen szinten, és valamilyen formában. Mindezt tetézte az ukrán háború, amely rendkívüli helyzetet teremtett az európai és a magyar élelmiszer- gazdaságban.

A válságos helyzet alól Borsod-Abaúj-Zemplén megye sem kivétel. – Minden állattartással foglalkozó gazdaságot, gazdálkodót érint a probléma a megyében is, de leginkább a vágóbaromfi (brojler csirke) tartókat és a sertéstartókat sújtja. Ezek a legnagyobb takarmányigényű ágazatok, illetve ezek azok, amelyeknek szembe kellett néznie világjárványokkal, így a madárinfluenzával és az afrikai sertéspestissel. A krízisek ellenére azt kell mondjam, a megyei állattartók szívósak, kitartanak – hangsúlyozta Taskó József, a NAK és a MAGOSZ megyei elnöke.

Az unió cserben hagyta a termelőket

Legnagyobb aggodalomra a sertéságazat szereplőinek lehet oka. Ezeknek a termelőknek a drága takarmány-, energia- és inputárak mellett számolniuk kellett a tartósan önköltség alatti piaci árakkal is, amelyek főképp a válság miatt alakultak ki exportpiaci okokból. Emellett pedig meg kell küzdeniük a koronavírus és az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarokkal is. Uniós szintű problémáról beszélhetünk: a hazai hústermelés több mint harmadát adó magyar sertéstartóknak és az Európai Unió ágazati szereplőinek soha nem látott nehézségekkel kell megbirkózniuk.

– Bár a probléma a teljes európai sertéságazatot érinti, az Európai Bizottság elutasította, hogy piaci védőintézkedésekre tegyen javaslatot – mondta lapunknak Taskó József. – Pedig a segítségnyújtásra a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék is alkalmas. Így látja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is. Ezért a sertéságazat problémáinak kezelése érdekében Magyarország több másik tagállammal együtt kezdeményezte a válságalap felhasználását, amiből gyorssegélyt lehetne nyújtani az ágazat szereplőinek. A Bizottság ennek megnyitására mégsem tett javaslatot. Azonban a Kamara vezetése és a szaktárca is úgy érzi, hogy az erről szóló vitát nem kell még lezártnak tekinteni – fejtette ki a megyei elnök.

Belülről érkezik a segítség

Taskó József kiemelte: annak ellenére, hogy a probléma európai szintű, amelyre európai megoldás szükséges az ágazat túlélése érdekében soron kívül megkezdődött annak a miniszteri rendeletnek a kidolgozása, amely 4 milliárd forint keretösszeggel egy új támogatási programról szól. Ennek keretében a sertéstartók arra számíthatnak, hogy kocánként 20 ezer forint egyszeri támogatást kapnak majd. Mindezek mellett további segítséget jelent az ágazat szereplői számára a sertéshúsfogyasztás ösztönzése, a boltok pultjaiban a magyar hús megkülönböztethetősége érdekében kihelyezett jelölések, vagy éppen az import hízóalapanyag és sertéshús kiemelt ellenőrzése is.

A NAK és a MAGOSZ megyei elnöke arról is beszámolt az Észak-Magyarországnak, hogy a gazdákat és a gazdálkodókat a téli csapadékszegény időjárásból eredő gondok is sújtják. Nem volt havazás, a fagyok ellen nem védte a szántóföldi növényeket hótakaró, nem tudtak megerősödni. A tavaszi emelkedő hőmérséklet miatt pedig félő, hogy a talaj alsóbb rétegei is kiszáradnak. Ezt a problémát tetézi az állandó szél. Bizakodásra az adna okot, ha a földek megkapnák a koratavaszi, tavaszi csapadékot. – Az ilyen jellegű klímaváltozás okozta problémákra hosszú távon lényegi megoldást a NAK által szorgalmazott, az agrárkormányzat által folyamatosan napirenden tartott és pályázati forrással is megtámogatott öntözésfejlesztés jelentene – emelte ki Taskó József.