Aggasztó a helyzet almafronton

Így foglalta össze Pócs Péter mádi almatermesztő, aki több hektáron termeszt gyümölcsöket, többek között almát. „Tulajdonképpen gyümölcslé-alapanyagot termeltünk idén, mert csak minimális lett az étkezési minőség” - nyilatkozta. Pócs Péter vállalkozása gyümölcslé gyártásával is foglalkozik, így a termést most így fogja feldolgozni. „Nem vész kárba az alma, de nem mindegy, hogy egy présből 6 hektoliter, vagy 3,5 hektoliter jön ki, miközben ugyanaz a ráfordított munkamennyiség és egyéb költség" - tette hozzá.

„Az utóbbi évek leggyengébb almatermése lesz az idei” – erről szerkesztőségünknek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke nyilatkozott. „Úgy tűnik, hogy a 300-350 ezer tonna prognosztizált mennyiségből körülbelül 300 ezer tonna lesz, ebből szűk 200 ezer tonna ipari alma, bő 100 ezer étkezési alma” – tette hozzá.

Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint az étkezési alma fogyasztása évente eléri a 110-120 ezer tonnányi mennyiséget. Ezen kívül vannak olyan szegmensek is, amelyek nem jelennek meg a statisztikákban, egyebek mellett az önellátó termelésből, vagy a „szedd magad akciókból” származó gyümölcsök. Apáti Ferenc szerint ezekkel együtt az éves fogyasztás eléri a 120- 140 ezer tonnát is. A szakember szerint valószínűsíthető, hogy a magyar fogyasztást szűken fedezni fogja az idei almatermés, ugyanis arra számítanak, hogy „az infláció és egyéb kedvezőtlen gazdasági hatások miatt az alma fogyasztása 10, de akár 20 százalékkal is visszaeshet. Ebben az esetben az idei termés a hazai, belföldi keresletet ki fogja tudni elégíteni.”

Értékvesztő tárolás és hiány

Nagyon sok termelő ma inkább elad, minthogy a tárolásra költsön. „Miközben az alma korszerű hűtőtárolókban akár 10-12 hónapig is eláll, addig sokan a megnövekedett költségek miatt nem fogják ezt vállalni. Hiszen fél év alatt adott esetben drágább a hűtés, mint magának az almának az értéke. Emiatt úgy tűnik, kevesebb étkezési almával fordulunk neki a következő szezon készleteinek, így el tudom képzelni, hogy valamikor késő tavasztól, kora nyártól – nem tudni pontosan mikortól – de körülbelül májustól akár almahiány is kialakulhat a piacon. Kérdés az, hogy mennyit tárolnak be a lengyelek, akik a legnagyobb almatermesztők Európában. Nekik hozzávetőleg tizenötször annyi almájuk van, mint nekünk. Ők azok, akik ha elegendő készletet tárolnak be, akkor el tudják látni a piacot” – emelte ki Apáti Ferenc.

Szűk esztendők

Almafronton régóta aggasztó a helyzet, rossz éveket ugyanis még rosszabbak követtek, legalábbis a termésátlagokat tekintve, az extra hosszú aszályos időszak pedig szintén megtizedelte a termést. „Egy átlagos almatermés Magyarországon 500-600 ezer tonna lenne évente. Az elmúlt évek legjobb évjáratában, 2018-ban pedig közel 900 ezer tonna almát termeltünk” – emelte ki a szakember, aki szerint azóta fogyott a termőterület, de még ma is lenne 700 ezer tonnás kapacitás, ehhez képest kell a mostani 300 ezer tonnát értelmezni. 

„Egy közepes év felét, egy jó évnek a harmadát hoztuk termésátlagban” – hangsúlyozta Apáti Ferenc. „2019-től a fagyok, tavaly és idén pedig az aszály is tizedelte a termést. Nagyon sok gazdának elfogyott az anyagi tartaléka, ráadásul sokszorosára nőttek a műtrágya- és energiaköltségek és növényvédő szerek árai is."

Korszerű és hagyományos

 „A nagyobbrészt étkezési almát termelő korszerű, öntözött, jéghálóval, fagyvédelmi technológiával védett ültetvényeken sem boldogok a termelők ezektől a termésátlagoktól, de ők úgy tűnik, túl tudják majd élni ezt a helyzetet. Az idős, korszerűtlen ültetvényeken pedig – amelyek többségét a ezredfordulón telepítették - jelentős számban hagynak majd fel a termeléssel” – véli Apáti Ferenc. Ahhoz ugyanis, hogy valaki versenyképes hozamokat és minőséget tudjon előállítani, ahhoz ezeket az ültetvényeket többek között újra kellene telepíteni. Míg egy korszerű – többek között öntözéssel, fagyvédelemmel ellátott - ültetvény létrehozásának költsége a ma hektáronként 20 millió forint, addig a hagyományos ültetvényt mindezek nélkül 2-3 millió forintba kerül létrehozni, de ez utóbbi ma már nem versenyképes.