Az utazásnál nem számít az infláció 

A háború okozta gazdasági infláció ellenére töretlen a magyarok utazási vágya, de a drágulás nagyban befolyásolja azt, hogy hová, hogyan és mennyi időre mennénk. 

Minden második utazni vágyó választ olcsóbb úticélt vagy keresi a módját, hogy takarékoskodjon. Minden tizedik pedig az utazási napok számának csökkentésével spórol. 

A régióban nálunk a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik a pénzromlástól függetlenül oda utaznak, ahová szeretnének. 

A legfrissebb, témába vágó kutatás (lásd: keretes írásunkat) Magyarország mellett Csehországban, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában is felmérte, hogy az infláció milyen hatással van a következő hónapokban azoknak az utazási terveire, akik az elmúlt hat évben legalább kétszer jártak külföldön. A kutatásban rákérdeztek arra is, hogy spórolnának-e azért, hogy utazzanak, és ha igen, mivel.

Átírta a pénzromlás

Összességében a hazai válaszadók 62 százalékának utazási terveit írta át az infláció. A régió vizsgált országai közül egyedül a cseheknél nem fordult át a mérleg nyelve: itt csak a válaszadók 47 százalékának terveire volt hatással a drágulás, mindenhol máshol 60-65 százalék körül nyilatkoztak úgy, hogy felül kellett vizsgálniuk azt, amit szerettek volna.

Minden második magyar válaszadó olcsóbb úticélt választ vagy egyéb módon spórol, míg körülbelül minden tizedik honfitársunk nem enged az eredetileg megálmodott desztinációból, "csak" lerövidíti külföldi utazását. Ezek az arányok hasonlóak a környező országokban is.

Csak a válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy inflációtól függetlenül egyébként sem utazna az őszi-téli hónapokban. 

A magyar válaszadók 82 százaléka hajlandó lenne spórolni is azért, hogy utazhasson. A legtöbben, majdnem a magyarok fele a technológiai újításon spórolna, azaz nem venné meg magának a legújabb okostelefont, laptopot, fülhallgatót, hanem beéri a meglévővel. A technológia után a kimenőkről mondunk le leginkább az utazás érdekében. Tízből négyen inkább áthívják a barátaikat ahelyett, hogy bárokban, éttermekben találkoznának. A sorban harmadik legnépszerűbb spórolási módszer a fűtéssel kapcsolatos: a felmérésben résztvevők közel 37 százaléka melegebb ruhákat venne fel otthon, hogy ne kelljen annyira feltekernie a fűtést.

A magyarok utazási kedve továbbra is töretlen a szallas.hu szóvivője szerint. 

„Egyelőre nem látszik a visszaesés, meglepően magas az idei év foglalásainak száma” – nyilatkozta portálunknak Kelemen Lili szóvivő. Arra is rámutatott: több foglalás van bent, mint tavaly. Ezt azzal magyarázta: az emberek, ameddig tudnak, mennek pihenni függetlenül attól, hogy mennyibe kerül. „A partnerek is ki tudják elégíteni az igényeket, ugyan vannak olyan szállodák, amelyek bezárnak, de a döntő többség nyitva lesz” – mutatott rá. 

Az előző évekhez képest trendszerűen nőttek az átlagárak, tavalyhoz mérten átlagosan 10 százalékkal drágább az őszi üdülés egy főnek egy éjszakára. 2019-hez képest pedig 30 százalékhoz közelít a különbség. Így most ősszel átlagosan 11 158 forintba került egy éjszaka egy fő részére. 

„Az év végi foglalások ezidáig bizakodásra adnak okot, már 5 százalékkal túlszárnyaltuk a 2019. október 24-éig beérkező, év végére szóló foglalásokat” – mondta a sajtószóvivő. 

Hozzátette: idén Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tokaj-Hegyalját övezi a legnagyobb érdeklődés a turisták körében.