2023.07.04. 20:00
Erősebben jövünk ki a válságból, mint ahogy belementünk
Régiónkról, gazdaságpolitikáról, uniós pénzekről, háborúról és hadiiparról is beszélgettünk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.
Szijjártó Péter: Korábban Magyarországot a fejlett nyugati és az elmaradottabb keleti régióra osztották fel, mára ez a helyzet megváltozott
Fotó: Király Márton
A Kelet szerepe az elmúlt években rendkívüli módon megnőtt, több beruházást hajtanak végre, mint a nyugatiak. Magyarországon ma már Kína a legnagyobb külföldi beruházó, abszolút high-techet hoznak, és tömegesen teremtenek munkahelyeket.
A kormány által 13 éve indított Keleti Nyitás politikája beigazolódott – mondta portálunknak Szijjártó Péter a BorsodChem minap átadott kazincbarcikai beruházása kapcsán.
A külgazdasági és külügyminiszter régiónkkal kapcsolatban kiemelte, amíg korábban Magyarországot a fejlett nyugati és az elmaradottabb keleti régióra osztották fel, mára ez a helyzet megváltozott. A hadiipari lehetőségeket, beruházásokat firtató kérdésre a miniszter azt mondta, hogy Borsodnak komoly ipari múltja miatt ebben is van esélye. A tárcavezető rámutatott: a külföldi befektetések nekünk azért is fontosak, mert Brüsszel politikai okok miatt nem adja oda a nekünk járó pénzeket. Ezért bár az uniós forrásokról nem mond le a kormány, a külföldi beruházásokra érdemes építeni a magyar gazdaságpolitikát.
A kínai Wanhua-csoport minap bejelentett BorsodChem kazinbarcikai (berentei) beruházásának mi a gazdaságpolitikai üzenete?
Az elmúlt években a világgazdaság történelmi átalakuláson ment keresztül, a Kelet szerepe rendkívüli módon megnőtt, ma már több beruházást hajtanak végre, mint a nyugatiak. Keleten már felértek a technikai, technológiai tudásban, pénzügyi adottságokban a nyugat szintjére. Így a kormány által 13 éve indított Keleti Nyitás politikája beigazolódott.
Kína mennyire zászlóshajó ebben?
Magyarországon ma már ők a legnagyobb külföldi beruházók, abszolút high-techet hoznak és tömegesen teremtenek munkahelyeket.
Brüsszel éppen most akarja átértékelni, visszafogni a Kínával folytatott kapcsolatait…
A helyzet az, hogy amikor egy-egy komoly kínai befektetésért versenyzünk, akkor a nyugat-európai országok is ringbe szállnak, csak ők ezt tagadják, mi pedig vállaljuk. Például, miközben a német külügyminiszter minden külügyminiszteri tanácskozáson azt mondja, hogy le kell választani egymásról a kínai és az európai gazdaságot, addig a legnagyobb német vállalatok vezetői folyamatosan arra kérnek minket, hogy a kínai beszállító cégeiket hozzuk ide Magyarországra, lehetőleg minél közelebb az ő gyáraikhoz. Az látszik, hogy a meghatározó iparágakban – például az elektromos autógyártásban – a német-kínai partnerség rendkívül szoros.
Az európai gazdaság sikerének egyik fontos feltétele, hogy az unió és az ázsiai ország kapcsolata fent tudjon maradni, hiszen az éves 865 milliárd eurós kereskedelmi forgalom megvágása, vagy leépítése gazdasági öngyilkosság lenne.
Az elektromos autóipart említette. Ezekhez a járművekhez akkumulátorra is szükség van. Ha egy ilyen beruházással kapcsolatban megjelenik egy terv, illetve egy hír, megjelennek az ellenzők is. Nem tart attól, hogy ennek idehaza politikailag negatív következménye lesz a kormányzat megítélését illetően?
A világ károsanyag kibocsátásának 14 százaléka a közúti közlekedésből származik, így elektromos autók nélkül a környezetvédelmi célokat nem lehet elérni. A globális politikai döntések megszülettek, így az autóipar elektromos lesz, ehhez pedig akkumulátorok szükségesek. Ezért a kérdés nem az, hogy lesznek-e ezeket előállító gyárak a világban, hanem az, hogy ezek hol lesznek. Nagy verseny van a megszerzésükért a világban, ugyanis ahol ezek a gyárak létrejönnek, ott komoly gazdasági növekedés lesz a jövőben. Az emberek minden újtól tartanak, nekünk, politikusoknak az a feladatunk, hogy elmagyarázzuk nekik, miért nem kell ettől félniük.
Azért önben nem fogalmazódnának meg kételyek, ha egy akkumulátor gyár lenne a kertje végében?
Közel lakom az ország legnagyobb akkumulátorgyárához, a szülővárosomban pedig a második legnagyobb ilyen üzem működik, úgyhogy érintett vagyok. De látni kell azt is, hogy az utóbbi esetében az ellenzők azt állították, hogy a beruházás majd tönkreteszi a város vízbázisát, ezzel szemben a valóság az, hogy az üzem egy nap alatt csupán annyi vizet használ fel, mint amennyi a Duna vízhozama öt, azaz öt másodperc alatt.
Akkor honnan „fúj a szél”?
Tisztességtelen, amit a külföldi szereplők és a hazai ellenzéki pártok folytatnak, hogy az emberek legitim, újtól való félelmére politikát építenek, kihasználják a szükségtelen félelmet, és tisztességtelen riadalmat keltenek bennük.
Nem lehet, hogy olyan érdekcsoportok generálják a tiltakozásokat, akik érdekeltek abban, hogy náluk épüljenek meg ezek az üzemek?
Az a minimum, hogy erre azt mondom, ez nem kizárható… A tény az, hogy mindenki versenyez ezekért a beruházásokért, mert ahol ezek a beruházások lesznek, ott lesz gazdasági növekedés. Nyilvánvalóan, mivel mindenki versenyez, ez mindenki számára kritikus fontosságú, ezért majdnem mindenki majdnem minden eszközt be is vet. Tehát sajnos nem kizárható, hogy az ellenfeleink, vetélytársaink motivációja is ott van az embereket megfélemlítő, félrevezető politikai akciók mögött.
A kormányzati tervek szerint a jövőben a beruházások nagy részét a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc háromszögbe fogják becsatornázni. Mit hozhat ez a megyénknek?
Míg korábban Magyarországot a fejlett nyugati és az elmaradottabb keleti régióra osztották fel, mára ez a helyzet megváltozott. A keleti, észak-nyugati térség olyan jól teljesített, hogy Kelet-Magyarországot a nyugat-magyarországi fejlettségi szintre hozták fel. A betelepülő cégek annak a lehetőségét teremtik meg, hogy minél több magyar cég – legyen az kicsi, nagy vagy közepes – bekerülhet ezen vállalatok beszállítói láncába, és az a tuti fejlődési lehetőség. A hazánkba települő, sok százmilliárd forintnyi beruházást létrehozó vállalatok pedig mind itt fognak adózni helyben és országosan is, tehát a településeket és a magyar államot gazdagítják. Ezekből lesznek a beruházások, ezekből épülhetnek például iskolák, új utak.
Mivel az unió nem adja oda a magyaroknak – és a lengyeleknek - járó támogatásokat, elképzelhető, hogy kínai és/vagy majd orosz befektetések érkeznek, vagy ilyen hitelekből jönnek létre beruházások?
Magyarország ma már meghatározó szereplője a járműiparnak, azon belül is az elektromos autógyártásnak. Ezek a befektetések nekünk azért is fontosak, mert Brüsszel jogszabály- és szerződésellenesen, kizárólag politikai okok miatt nem adja oda a nekünk járó pénzeket. Ezért az Európai Alapok, az uniós pénzek helyett a külföldi beruházásokra érdemes építeni a magyar gazdaságpolitikát: minél több befektetés érkezik, annál erősebbek leszünk, annál több embernek lesz munkahelye, minél többen dolgoznak, annál nagyobb a gazdasági teljesítmény. Ezek a pénzek enyhítik, vagy akár ki is válthatják az uniós pénzeket, amelyekről természetesen nem mondunk le.
Ebben lehet kínai vagy majd orosz pénz?
Kína rendkívüli mértékben megnövelte a gazdasági teljesítményét és a külföldi beruházásainak számát, volumenét. Nekünk az a feladatunk és célunk, hogy ezekből minél többet hazánkba hozzunk.
És az orosz?
Ma Magyarországon egy nagy orosz részvéttel zajló beruházás zajlik: a Paksi Atomerőmű bővítése.
A beruházásokban az elmúlt időszakban némi megtorpanás érhető tetten. Nem tart attól, hogy ez eszkalálódni fog?
Nem. A világgazdaság fekete éveket él át, ennek ellenére a magyar gazdaság folyamatosan dönti meg az újabb s újabb rekordokat, tavaly „mesterhármast” értünk el: soha ennyi beruházás nem jött Magyarországra, soha ennyit nem exportáltunk, és soha nem dolgoztak ennyien.
Ez minek tudható be?
A stabil politikai rendszerünknek és a – nem segélyeket osztogató, hanem munka alapú - gazdaságpolitikánknak.
Az idei év egészében mi várható?
A tavalyi rekord beruházási volumen dupláját tudjuk hozni, és az export tíz százalékos növekedést mutat.
Tehát annak dacára, hogy háború van, aminek következtében háborús infláció és energiaválság nehezíti a mindennapokat, a gazdaságpolitikánk és a vállalkozások valamint az emberek áldozatos munkájának köszönhetően erősebben jövünk ki a válságból, mint ahogy belementünk.
Durván ötszáz napja tart az orosz-ukrán háború a szomszédunkban. Mi kell a békéhez?
Az európai és transzatlanti politikusok, vezetők egy része olyan nyilatkozatot tesz, olyan döntéseket hoz – például a fegyverszállítás –, amelyek a háború eszkalálódásának reális veszélyét jelentik, a krízis időbeli kiterjedését hozzák magukkal, és csak reménykedni tudunk benne, hogy a háború földrajzilag nem fog elburjánzani. Éppen ezért fontos lenne, hogy a globális béketöbbség hangját felerősítsük, és legyen végre béke!
A magyar hadiipar fejlesztése kormányzati prioritás, ami a költségvetésben is visszaköszön. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mit profitálhat ebből?
A hadiipar fejlesztése kulcskérdés ebben a globális környezetben. Azok az országok lesznek hosszú távon igazán biztonságban, amelyek saját hadiipari kapacitásokkal rendelkeznek, és a saját maguk megvédéséhez szükséges eszközöket a lehető legnagyobb mértékben a saját iparuk állít elő. A gyártásban fontos ipari tradíciókkal rendelkező térségekre kell fókuszálni, és ahogy erősödik a hadiipar, ez úgy fog földrajzilag kiszélesedni. Borsodnak azért lehet ebben nagy szerepe, mert itt komoly ipari tradíciók vannak.
Végezetül mit tudnak tenni az ellen, hogy Brüsszel nem fizeti ki a nekünk járó pénzeket? A jövő évi Európai Parlamenti (EP) választásoknak mekkora a jelentősége ebben?
Fontos, hogy az EP összetétele úgy módosuljon, hogy a patrióta, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó szereplők kerüljenek többségbe. Ha a jobboldali-nemzeti pártok dominanciája megnő, az magával hozza az európai intézményrendszer megváltozását is, amely politikai és gazdasági értelemben is az európai emberek érdeke. De addig is a külföldi beruházások magyarországi volumenét kell növelnünk!