Szabadalmak terén is élen jár a Miskolci Egyetem

Feltalált valamit? Van egy jó ötlete? Ez bizony kevés ahhoz, hogy más ne valósíthassa meg ezeket. Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala foglalkozik a szabadalmi- és védjegyoltalmakkal. A feltaláló vagy ötletgazda annyit tehet, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatalnál oltalom alá helyezési eljárást indít, melyet csak akkor tud megtenni, ha innovációja eléri a szabadalom szintjét. Azt az ötletet, innovációt, mely nem fedi az iparjogi védelemről szóló jogszabályok erre vonatkozó feltételeit, nem lehet oltalom alá helyezni. 

Nem mindig egyszerű

Gyakran azért nem történik meg a szabadalmaztatás, mert magas költséggel járhat, hiszen a találmányt makettosítani kell, pontos műszaki rajzzal kell ellátni. Amikor az innováció szellemi tulajdonnak minősül, nem szabadalmi oltalom alá kell helyezni, hanem szerzői jog alá esik, így már az Artisjus - Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület hatásköre. A szellemi tulajdonok körébe tartoznak az internetes ötletek, programok is.

Előfordult már olyan eset, mikor ugyanazt az ötletet párhuzamosan találták fel, vagy tulajdonították el és átdolgozás után világsikerre vitték. Magyar példa erre a floppy lemez, mely Jánosi Marcell, egy Videotonnál alkalmazott mérnök találmánya volt, a találmányt átdolgozva azonban a japánok valósították meg azt. 

Szabadalom, találmány, védjegy?

Találmánynak hívjuk a termékre vagy eljárásra vonatkozó új műszaki megoldást és az azon fennálló jogi oltalom neve a szabadalom vagy szabadalmi oltalom. A szabadalmi oltalom meghatározott földrajzi területre és húsz évre szól, amelyet követően a találmány közkinccsé válik. A szabadalom tulajdonosának kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon.

A védjegy áruk és szolgáltatások jelzője, ez alapján tudjuk beazonosítani a márkákat, összekötni az előállítójukkal. A köznyelvben, amikor azt mondjuk, logó, akkor hivatalosan a védjegyről beszélünk. Napjainkban a védjegy rendkívül sok lehetőséget takar, nem csak szavakat, ábrákat lehet oltalom alá helyezni, hanem létezik hangvédjegy – mint a MÁV-szignál –, színvédjegy, például a lila tehén a mindenki számára ismert csokin vagy akár mozgásvédjegy. Az ismert márkák a termékeik minden részletét védjegyoltalom alá helyezik: a termék nevét, címkéjét, a címkén szereplő jelmondatot, akár a termék formáját is. A védjegyoltalom tíz évre szól, de korlátlan alkalommal megújítható.

A Miskolci Egyetem élen jár

Vármegyénkben a Miskolci Egyetem élen jár a fejlesztésekben, jelenleg már kilenc szabadalommal, öt használati mintaoltalommal, három formatervezési mintaoltalommal és kilenc védjeggyel rendelkezik – mondta el a boon.hu kérdésére István Zsolt, a Kutatás Fejlesztés és Innovációmenedzsment Osztály vezetője. 

 Ezekről és a többi, már bejegyzett szabadalomról a Miskolci Egyetem oldalán tájékozódhatnak az érdeklődők.

Folyamatos bejegyeztetés

– Jelenleg is bejelentés alatt van tizenhárom szabadalom és egy formatervezési mintaoltalom. Több tucatnyi folyamatban levő dologról van szó és idén is várható tíz új szabadalom bejelentése. Évente átlagosan 7-10 új szabadalom kerül bejelentésre az egyetem részéről. Ha van egy szabadalom, az nem azt jelenti, hogy rögtön értékesíteni is lehet, hiszen a nagy statisztikákat tekintve az a tapasztalat, hogy tíz szabadalomra jut egy értékesítés, nagy számok kellenek hozzá, de ez is az egyetem tervei között szerepel. 

Az utóbbi években ennek érdekében az egyetem tudatosabban készül, az iparjogvédelmi portfóliót alakítják, hogy a szabadalmak száma folyamatosan növekedjen. A kutatási eredmények menedzselését a Kutatás Fejlesztés és Innovációmenedzsment Osztály végzi – teszi hozzá István Zsolt a munkájukkal kapcsolatban.