Kutatás-fejlesztés nélkül minden cég bukásra ítélt

Korábban itt írtunk arról, hogy több nagyvárosban is tájékoztatást adnak a kutatás-fejlesztés lehetséges forrásaira összpontosító GINOP Plusz pályázatokról. 

Dr. Barkóczi István, a BOKIK általános alelnöke beszélt a pénteki rendezvény fő céljairól, aki a kamarán belül az Innovációs Kollégium elnöke, és a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja.

A rendezvény a kutatás-fejlesztés elérhető forrásaira koncentrált

Dr. Barkóczi István rávilágított: pénteken arról esett szó, hogy egy jó pályázati rendszerben egy ügyes vállalkozó pénzhez tud jutni, és ezt az összeget hatékonyan fel tudja használni az innovációra.

Az elérhető források rendezvényére az érdeklődők száma magas volt, az érdeklődés nagyon élénknek bizonyult, számos hasznos információt tudhattak meg az innováció, a kutatás-fejlesztés iránt érdeklő szakemberek. Ráadásul jelentős változásokat hozhat a kutatás-fejlesztésadókedvezmény is, amire már most érdemes felkészülnie a cégeknek. 

Fókuszban az innováció és a kutatás-fejlesztés

Dr. Barkóczi István szerint a vállalatok sikerében létfontosságú az innováció, az ehhez szükséges elérhető források megszerzésével együtt: 

„A gazdaságirányítási rendszerünk előtérbe helyezte az innovációt, ez nagyon fontos a gazdaságfejlesztés területén. Minden vállalatnál érdemes élni a kutatás-fejlesztés lehetőségével, ehhez elérhető forrásokat lehet segítségül hívni. Erről szólt a mai tájékoztatók sorozata. A kutatás-fejlesztés a legjobb válasz a hazai és nemzetközi piaci kihívásokra. Az eredményes vállat folyamatosan előre megy a piacon, élen jár az innovációban.”

A legfejlettebb nemzeti gazdaságoknál a kutatás-fejlesztés és az innováció erősítésére sokkal többet költenek, mint Magyarországon. Ha az Európai Uniót nézzük, akkor a BOKIK általános alelnöke szerint hazánk gazdasága e tekintetben kicsit a középmezőny alatt helyezkedik el:

„Ami a GDP-arányos százalékot illeti, olyan 1.8 százalékát költjük a GDP-nek innovációra Magyarországon. Az európai átlag ennél jóval magasabb az innovációs költésben. Hazánk 2030-ra célként tűzte ki, hogy a GDP 3 százalékát költjük majd az innovációra.”

A régióban kevesebbet fordítunk rá

Ezt a folyamatot erősítette a BOKIK pénteki rendezvénye is. A tájékoztató több hazai szakértő bevonásával bemutatta, milyen lehetőségei vannak a helyi vállalatoknak, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (a KKV-szektornak) arra, hogy többet költenek kutatás-fejlesztésre és innovációra.

A miskolci KKV-k kicsit alulmaradnak ebben a vonatkozásban: míg a Magyarországon a GDP 1.8 százalékát fordítják erre, Észak-Magyarországon ennek csak a felét, nagyjából a GDP 0.8 százalékát fordítják innováció céljára (Nógrád és Heves vármegyét is beleértve, Borsoddal együtt).

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében többet kellene költeni az innovációra, mert csak ezzel erősíthető a vállalatok piacképessége. Egy miskolci startup dr. Barkóczi István szerint csak akkor válhat sikeressé, ha előtérbe helyezi a kutatás-fejlesztés szempontját és az innovációt. Ha talál olyan témákat, amiket a gyártásfejlesztéséhez fel tud használni.

A siker titka az, ha a legkorszerűbb minőséget adjuk

A Miskolci Egyetemen sokat foglalkoznak a kutatás-fejlesztés elmélyítésével, azonban dr. Barkóczi István szerint a miskolci vállalatok sokszor nem találják meg a kapcsolatot az egyetemmel:

„A találkozási pontok megtalálásán dolgozik a Miskolci Egyetem és a kamara is, hogy a kutatás-fejlesztés céljait végző vállalatok közelebbi kapcsolatba kerüljenek a gyártókkal. A Miskolci Egyetemen már együttműködési megállapodás rögzíti, hogy közelebb kerüljön az innováció a cégekhez.”

A BOKIK alelnöke hangsúlyozta: a legkorszerűbb teljesítményt kell nyújtania annak a cégnek, aki gyártóként sikeresen akar részt venni a az értékesítésben a hazai és nemzetközi piacon: „Folyamatosan menni kell előre, különben vége a vállalkozásnak. Aki nem fejleszt, azon átlépnek a versenytársak, hiszen a konkurencia mindig tovább megy.”

A vármegye vállalkozásaiban sokszor nincs pénz a kutatás-fejlesztés magas költségeire. Dr. Barkóczi István kiemelte: sok helyi vállalat örül, hogy legyártja a kellő darabszámú terméket és el tudja adni, ehhez képest nem gondol a kutatás-fejlesztésre, ami bizonytalan kimenetelű, hiszen lehet sikertelen is. A kutatás-fejlesztés Miskolcon még gyenge lábakon áll, bár a cégeknek ideje lenne jobban koncentrálni ennek jelentőségére. 

Dr. Barkóczi István a helyi vállalkozások innovációban gondolkodó szakembereinek azt üzeni, hogy mielőbb vágjanak bele, és igyekezzenek mielőbb megszerezni a legmodernebb technológiákat a gyártáshoz, mert enélkül nem tudnak tartósan a piacon maradni és sikereket elérni.

1. A miskolci vállalatok közül még kevesen gondolkodnak kutatás-fejlesztésben.
2. Innováció nélkül a vállalat lemarad a piacon, és megelőzik a versenytársai. 
3. A BOKIK tájékoztatója bemutatta a helyi vállalkozásoknak a kutatás-fejlesztéshez elérhető forrásokat.