A zempléni gazdaságfejlesztési lehetőségek voltak fókuszban - fotók

A Magyar Tudomány Ünnepe elnevezésű rendezvénysorozathoz csatlakozva rendezte meg zempléni gazdaságfejlesztési szimpóziumát a Teleki József Akadémiai Klub Sárospatakon csütörtökön. Dr. Dankó László, az akadémiai klub titkára, szervező munkatársunknak elmondta: az eseményt kétévente szervezik meg.

Korábban a Miskolci Egyetemmel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának marketing munkabizottságával és a városi turisztikai egyesülettel közösen szervezték meg a rendezvényt, az utóbbi két alkalommal azonban már a Tokaj-Hegyalja Egyetem (THE) volt a legjelentősebb segítőjük, most pedig a THE Lorántffy Intézetével és az akadémiai klubbal együttműködésében hívták meg azt a tizenhárom előadót, akik különböző szempontok alapján vázolták fel a zempléni térséget érintő gazdasági kutatásaik eredményeit.

Nagyot csökkent a munkanélküliség

Az esemény nyitóelőadását dr. Hörcsik Richárd, a térség országgyűlési képviselője tartotta, aki egyetlen ciklusnyi megszakítással 1990 óta részese politikusként Zemplén gazdasági fejlődésének. A honatya emlékeztetett rá, hogy a rendszerváltás után a térség gazdasága gyakorlatilag összeomlott, onnan kellett lépésről-lépésre újjáépíteni a gazdasági életet. A mezőgazdaság nehéz helyzetbe került, a feldolgozóipar óriási veszteségeket szenvedett el, amely között a tej- és húsfeldolgozók bezárását, a Szerencsi Cukorgyár felszámolását említette példaként. Hozzátette: nehéz összefoglalni egyetlen előadásban mindazt, ami történt, de néhány adat mégis megmutatja, hogy meddig is jutott el a térség ez idő alatt.

Kifejtette: a kilencvenes évek elején 27 százalékos munkanélküliséggel küzdött Zemplén, amit sikerül 20 százalékkal csökkenteni, vagyis ma 5-7 százalék körül mozog az állástalanok aránya. Sorra telepedtek meg az ipari cégek, fellendült az építőipar és ma már komoly mértékben veszi ki a részét a régió GDP-jéből a borászat és a turizmus is – sorolta a képviselő. A turisták száma például a látnivalók és szálláshelyek bővülésének, fejlesztésének köszönhetően megsokszorozódott – húzta alá.

Miért vándoroltak el az emberek?

Megjegyezte azt is: komoly mértékű volt a zempléni településekről az elvándorlás. Ezek okainak a feltárása még megoldásra vár – tette hozzá. Fontos feladatnak nevezte az utak felújítását. Ezen a területen az elmúlt években már történtek előrelépések, de még bőven van tennivaló – fűzte hozzá. Úgy fogalmazott: „meggyőződésem, hogy számos megoldatlan probléma, nehézség ellenére az elmúlt 34 évet áttekintve is van mire büszkének lenni. A szakmaiságot, a kellő felkészültséget a jelenleg is létező, bár alulfinanszírozott fejlesztési intézményrendszer biztosítja, amelyre alapozva a jövőről gondolkodni sokkal felkészültebben lehet.

Hozzátette: a Tokaj-Zemplén Fejlesztési Program megvalósítása tekintetében éppúgy, ahogyan az állami fejlesztéspolitika tekintetében is szükség van decentralizációra. Véleménye szerint a források felhasználásáról helyben, és olyan módon kell dönteni, ami fenntartható.

A rendezvényen egyebek mellett előadások hangzottak el a helyi termékek, a turisztikai attrakciók fejlesztési lehetőségeiről, valamint a gyalogos- kerékpáros- és vízi turizmusban, valamint az élelmiszer turisztikában rejlő lehetőségekről.