Miskolci az ország legjobb ügyeletese

Idén először osztották ki „Az év ügyeletese” díjat, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rend­őr-főkapitányság Tevékenységirányítási Központ ügyeletese, Sziklai Zsolt törzs­zászlós kapott meg. Az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Főigazgatósága alapította díjat az április 1-jén megtartott fővárosi ünnepségen dr. Halmosi Zsolt vezérőrnagy adta át.

Jó irányítani egy jó csapatban

Azt, hogy megyénkben nagyon jók a hívásfogadók, már több elismerés is bizonyította. Néhány hónapja a szintén a miskolci tevékenységirányítási központban dolgozó katasztrófavédelmis csapat sikeréről számoltunk be: ők az országos verseny második helyét szerezték meg. A katasztrófavédelemnél és a rendőrségnél is egyet értenek abban, hogy a kitűnő borsodi ügyeletesek titka a megye sajátosságában rejlik. Nagy a terület, változatos, sok a település, itt minden előfordulhat, amivel csak dolga akadhat az ezen a területen dolgozóknak.

Sziklai Zsoltot munka közben látogattuk meg a tevékenységirányítási központban. Mint megtudjuk idén kerek évszámot is ünnepel, hiszen 1999. július 1-jén lett próbaidős rendőr, majd a járőrszolgálati alosztályhoz került Miskolcon, ahol 2006 novemberéig látott el szolgálatot mint járőr. Ezt követően került be a Miskolci Kapitányság ügyeletére, majd a 2013-as indulásától dolgozik a tevékenységirányítási központban. Ahogy mondja, érdekelte ez a munka, már az ügyeletre kerülése előtt is beugrott besegíteni, amikor szükség volt rá.

Amikor arról kérdezzük, mi az, ami miatt szeret a központban dolgozni azt válaszolja, ő élvezi a felelősséget, amit itt megkap, jó érzés irányítani a tevékenységet, a munkát és nagyon jók a kollégák, egy nagyszerű csapatban töltheti a mindennapjait.

– Nemcsak azokkal jó együtt dolgozni, akik itt vannak bent, hanem a járőrökkel is, akik kint vannak az utcán. Partnerek mindenben, segítőkészek és értik is a dolgukat .

Kevesebb, de nem kevés

A központba sokszor fut be olyan segélykérő hívás, amikor a vonal másik végén egy pánikban lévő ember van, akit frissen ért valamilyen bűncselekmény vagy baleset, esetleg még mindig elszenvedője annak. Ez a szakmai hozzáértés mellett nagyfokú empátiát is követel a hívásfogadótól, miközben egy kicsit pszichológusnak is kell lenni, hogy meg tudja nyugtatni, a megfelelő információt ki tudja szedni belőle ahhoz, hogy segíthessenek rajta.

– Ez bizony néha nem egyszerű, kell időnként a pihenés, a kikapcsolódás, mert elfárad az ember pszichésen. Ehhez kell egy nagyon nyugodt és jó családi háttér is, nekem ők nagyon sokat segítenek, támogatók a munkámmal, ami már csak a munkarend miatt sem egyszerű, hiszen folyamatos munkarendben dolgozunk, hol nappal, hol éjjel, hétvégén, ünnepnapok alatt is – emeli ki.

A tevékenységirányítási központban dolgozóknak nagy segítséget jelent, hogy működik a 112-es hívásfogadó központ. Sziklai Zsolt azt mondja, azóta nyolcvan százalékkal kevesebb hívás fut be hozzájuk, hiszen a 112-esnél szűrik a felesleges, fals, téves, szórakozó hívásokat. Ha folyamatban lévő esetről van szó, amely azonnali intézkedést igényel, akkor a hívásfogadó központból azonnal átkapcsolják a telefonálót az úgynevezett

S. O. S.-vonallal. Ha ilyen, azonnali beavatkozást nem igényel az ügy, akkor ott elvégzik a kikérdezést, kitöltenek egy adatlapot és úgy adják át a hívást, megkönnyítve az ügyeletes dolgát.

Zsolt megfigyelése szerint vannak olyan időszakok, amikor megszaporodik a hívások száma, így például, ha jó az idő, akkor nő a csendháborítások és balesetek száma, de a hétvégéken is több segítségkérés van, mint hét közben.

Kell a pozitív visszajelzés

Amikor számára érdekes, fontos eset felidézésére kérjük, egy a közelmúltban a Bükkben eltévedt idős házaspár felkutatásának irányítását említi meg. Nem tudták hol vannak, hideg éjszaka közeledett, és nagyon nehéz volt olyan információt kiszedni belőlük, ami segítette a felkutatásukat, de végül sikerült. A 78 éves nő később levélben köszönte meg a megmentésüket.

– Ami sikeres az ad egy lökést. Ha jön egy köszönőlevél, az nagyon jó, minden sikerélmény csak pozitív nekünk. Ha olyan üggyel találkozunk, amiben nem tudunk segíteni, ha kész tények elé vagyunk állítva, az nehéz, fel kell tudni dolgozni – mondja a törzszászlós.

Azt, hogy elismerést fog kapni nagy titokban tartották a felettesei, csak annyit tudott, hogy fel kell menniük Budapestre, az ünnepségre.

– Amikor indultunk, akkor árulták el és gratuláltak, de én is viszont gratuláltam, mert ez egy igazi csapatmunka. Ha van egy bonyolultabb eset, ami teljes embert igényel, mint az eltévedt idős házaspár, akkor a többiek veszik át az egyéb feladatokat. Ez egyedül nem megy, csak csapatban, miközben a munkahelyi légkör is nagyon jó. A vezetők olyan hátteret biztosítanak, amiben azt érzi az ember, hogy szívesen, örömmel jön be minden nap dolgozni. Ez életem díja. Olyan fontos dolgokhoz tudom hasonlítani, mint amikor megházasodtam, amikor a fiam megszületett, nagy elismerés a pályafutásomban. Ez is egy nagy plusz, hogy érdemes csinálni, hogy elismerik a munkámat, hogy jól csinálom – magyarázza az elismerésről Zsolt. Aki, amint elbúcsúzunk tőle, már kapja is fel a telefont: balesetről fut be a hívás. Mielőtt becsuknánk magunk mögött az ajtót még halljuk, ahogy egyszerre beszél nyugtatóan valakivel, miközben máris helyszínelőt küld az esethez.