Életfogytiglant kért az ügyész a dövényi gyilkosokra

A perbeszédekhez érkezett a dövényi emberölésként ismert bűnügy első fokú büntetőpere. Mint ismeretes, tavaly februárban különös kegyetlenséggel öltek meg egy fiatalembert Dövényben szomszédai. A fiatalember élettársával ült be a három tettes autójába, hogy azok átviszik a szomszéd faluba, de ehelyett Putnokra hurcolták őket. A férfit még az autóban súlyosan megsebesítették, egy putnoki családi ház pincéjében pedig megkínozták és kivégezték. Mindezt végignézették az élettársával, aki életben hagytak és visszavittek Dövénybe. Az áldozatot ott egy emésztőbe dobták, míg a fiatal nőt szabadon engedték azzal, hogy ne szóljon senkinek sem. Végül elment a rendőrségre, így a gyanúsítottakat elfogták.

A keddi tárgyaláson dr. Horváth Mária bíró felidézte, a másodrendű vádlott, V. József nemrég 36 oldalas beismerő vallomást tett és azt ígérte, megmutatja, hová dobták a gyilkossághoz használt késeket, macsétét. A dövényi vizesárokban viszont nem akadtak nyomára az eszközöknek múlt héten, ásóval, lapáttal és fémkeresővel is kutattak utánuk. Ezt követően még pár percig az életben maradt sértett, Georgina telefonjának sorsáról folyt az eszmecsere, annak ugyanis nyoma veszett, s különféleképpen emlékeztek a vádlottak, megsemmisítették-e.

Az ügyész perbeszédében azt hangsúlyozta, a túlélő szemtanú, sértett szavahihető, a vádirat az ő vallomásán alapul, s igazát alátámasztják a bizonyítékok is. Többször idézett vallomásáról, eszerint a cselekmény értelmi szerzői az első és harmadrendű vádlottak voltak. V. Simon és G. Marietta élettársak voltak, s valamiért megharagudtak a későbbi áldozatra, V. Albertre, aki bulizni akart és megkérte őket, vigyék át a szomszéd faluba. Ehelyett azonban megtörtént a putnoki brutális gyilkosság, amelynek részese volt a másodrendű vádlott, V. József is, aki az ügyész szerint nem alárendelt szerepet játszott az eseményekben. Az ügyészség álláspontja szerint a három vádlott szándékegységben követte el a bűncselekményt, kivégzésszerűen, emberi mivoltukból kivetkőzve, öncélú kegyetlenkedésekkel hajtották végre a védekezésre esélytelen áldozaton, miközben motivációjuk sem volt a gyilkosságra. Az autóba előre bekészítették az eszközöket, amellyel végrehajtották a gyilkosságot. Az ügyészség szerint a harmadrendű vádlott nő volt az ész a csapatban, aki határozott személyiség, s higgadt maradt a szörnyűség alatt, kedélyesen beszélgetett az őket igazoltató rendőrökkel. Mivel a gyilkosságban nem vett részt, így bűnsegédlettel vádolják. A negyedrendű vádlott asszonyt, az elsőrendű vádlott volt élettársát, aki a takarításban segédkezett, bűnpártolással gyanúsítják. Az ügyész a visszaeső elsőrendű vádlottra társtettesként elkövetett, előre eltervezett, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés, s aljas indokból történő személyi szabadság megsértése, illetve kiskorú veszélyeztetése miatt életfogytig tartó fegyházbüntetést kért, a másodrendű vádlottra ugyancsak hasonló büntetést, a bűnsegéd harmadrendű vádlottra szintén ugyanezt, legalább 25 év szabadságvesztést. A negyedrendű vádlottra letöltendő börtönbüntetést kiszabását kérte, aminek kétharmadának letöltése után feltételesen szabadon bocsátható volna.

Az elsőrendű vádlott, Rocco védője azt hangsúlyozta, védence nem kóros hazudozó, nem is túlzottan agresszív ember. Idézte korábbi vallomását, miszerint az áldozat és a másodrendű vádlott, Pepes közt támadt vita, de nem volt verekedés. Az autóban ő hozzá sem nyúlt az áldozathoz, mert nem ő ült mellette, hanem Pepes, s ő volt az, aki elvágta Albert nyakát, amit ő szóvá is tett, hogy miért nem volt elég megverni? A putnoki pincében szerinte a másik sértett és Pepes szurkálta az áldozatot, őt csak kényszerítették, főleg élettásra, aki erőszakos természetű. Csak azért szúrt, mert úgy látta, a fiatalember már nem él. Az ügyvéd azt idézte, védence nem ölt, nem is nyalta a vért, nem volt nála az öléshez használt eszköz sem. Az ügyvéd kifejtette, a tett nem lehetett előre kitervelt, mert ahhoz föl kellett volna készülniük, bejárni a helyszíneket, ez nem bizonyítható. Kérte védence fölmentését a kiskorú veszélyeztetésének vádja alól, mert a kislánya nem látta a holttestet.

A másodrendű vádlott védője szerinte nem kerülhető el, hogy a vádlottak egymásra valljanak, védencével akarják elvitetni a balhét. Ők nem vádolnak hamisan senkit. Voltak ügyei korábban, de éppen azért hagyta el a megyét, hogy dolgozzon, nyugodtan éljen, ne kerüljön bajba. Meg is bánta, hogy akkor – unszolásra – hazajött. Az ügyvéd szerint az életben maradt sértett vallomásából kiderült, a fiatalember nem bántotta őt. Arra hivatkozott, védence sodorható személyiség, akit korábban az elsőrendű vádlott megszúrt, most is tartott tőle, azért szúrta meg az áldozatot, de akkor is csak a látszat kedvéért, nem létfontosságú szervet sértett bicskájával. Őbelőle is lehetett volna áldozat, ha nem teljesíti az utasítást.

A harmadrendű vádlott védője ugyanerre hivatkozott, ráadásul az elsőrendű vádlott erre utaló megjegyzést is tett a gyilkosságot követően. Szerinte a nő kényszer, fenyegetés hatására cselekedett, párkapcsolataival nem volt szerencsés, korábbi élettársa is fenyegette őt és családját is, ahogyan az első, boldog időszakot követően Rocco is. Emiatt távolodott el inkább szeretett családjától is. Nem jött össze egy másik remélt kapcsolata sem, Rocco félmillió forintért engedte volna el egy másik férfihoz. Az ügyvéd szerint az eljárásban kiderült, nem csak védence, hanem Pepes és a negyedrendű vádlott is félt az elsőrendű vádlottól, ezért vettek részt a gyilkosságban. Később segítő szándékkal fordult Georginához és bár megszúrta, neki köszönhetően maradt életben a fiatal nő. Az ügyvéd védence felmentését kérte.

A negyedrendű vádlott védője szerint védence félelemből segédkezett a nyomok eltüntetésében, igaz, az, hogy másnap megsemmisítette az áldozat telefonját, az már valóban bűnpártolásnak számít. Kérte, a bíró vegye figyelembe az eset körülményeit, a fenyegetettséget, a hat gyermekét. Szerinte elég felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kiszabni a nőre.

A vádlottak megszólaltak az utolsó szó jogán. Rocco kitartotta amellett, hogy nem bűnös, amit tett, azt nagyon megbánta. Pepes azt mondta, megbánta cselekedetét, hogy részt vett a gyilkosságban, azt is, hogy akkor hazajött. G. Marietta azt hangsúlyozta, tényfeltáró vallomást tett, s félelmében vett részt a cselekményben. Sajnálja, amit tett, elfogadja a büntetést, azt kívánja, inkább ő lett volna az áldozat helyében, mert a bűntudat fölemészti. Őszinte részvétét fejezte ki a családnak. B. Józsefné bűnösnek érzi magát, hogy belekeveredett az ügybe, de azt mondta, szeretné nevelni a gyerekeit. A Miskolci Törvényszék június 28-án hirdet határozatot az ügyben.