Nem felelős a tragédiáért a busznak ütköző autós

A Mezőkövesdi Járásbíróság március 31-én hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, akivel szemben az M3-as autópályán történt halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozása miatt indult büntetőeljárás. Az ügy tárgyalása 2019. nyarán kezdődött meg a Mezőkövesdi Járásbíróságon.

Bécsből és Budapestről tartottak haza

Az utazási iroda busza nyolcvan utassal 2016. december 17-én este a bécsi adventi vásárból tartott Debrecenbe körülbelül 100 kilométeres óránkénti sebességgel. A forgalom ugyan gyér volt, de az út állapota nedves, csúszós és a hőmérséklet is fagypont alatti: a levegő mínusz 3,7 Celsius fokos, a nedves, vegyszeres, sós út mínusz 3,2 Celsius fokos. A vádlott 23 óra 4 perckor a busz mellett haladt a belső forgalmi sávban egy személyautóval, körülbelül 110-120 kilométeres óránkénti sebességgel. A jéghártyán megcsúszott, elfordult, a külső sávba ment át, majd a jobb oldali szalagkorlátnak ütközött. A bal első kereke kitört, majd 60-70-nel ütközött a 85-90-re lassító busszal.

Annak vezetője már balra kormányzott, a belső sávba ment át, 70-80-nal ütközött a szalagkorlátnak, amelyet legyűrt, amikor negyven méternyit haladt rajta. A vezetője jobbra kormányzott, miközben a busz bal hátsó kereke beakadt a korlátba, ezzel együtt pedig a már csak 40-nel haladó jármű felborult és az oldalán csúszott. Az Opel a leálló sávban állt meg, de érkezett még nyolc autó, amelyek közül néhány ugyan megállt, de egy mögöttük érkező a többinek lökte őket.

Öten meghaltak

A baleset következtében hárman a helyszínen meghaltak, ketten a kórházban vesztették életüket. Nyolc-nyolc személy maradandó fogyatékosságot, illetve nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket, míg huszonegy személy könnyebb sérüléseket szenvedett. Az ügyészség szerint mindez azért következett be, mert az Opel sofőrje nem az időjárási és útviszonyoknak megfelelően közlekedett. Az előkészítő ülésen az ügyészség hat év fogházbüntetést javasolt a vádlottnak.

A miskolci nő nem ismerte el felelősségét a balesetben, elmondta, aznap Budapestre ment férjéért, s nem tapasztalt problémát az útviszonyokkal, semmi nem utalt arra, hogy ott jeges lesz. Férjével beszélgettek, nem figyelték a buszt. Aztán azt érezte, az autó begyorsul, csúszik az út, megindult a kocsi hátulja. A gázt elvette, a kormányt tartotta. A külsőbe sodródtak, érezte a becsapódást, majd több csattanást is hallott. A következő emléke, hogy férje az autón kívülről mondja neki, hogy szálljon ki. Lementek a rézsűre, majd amikor visszamentek, mert csend lett akkor látta a felborult buszt. A helyszínen tükörjég volt.

A bíróság meghallgatta a busz vezetőit is. A baleset pillanatában vezető férfit korábban gyanúsítottként is számba vette az ügyészség, azonban végül nem tették felelőssé a balesetért. Ő is azt vallotta, hűvös, de száraz idő volt, nem látott jegesedésre utaló jelet az úton a baleset helyszínén sem. Amikor az Opel megelőzte, az furcsán tért vissza a külső sávba, előtte legfeljebb 30 méteren belüli távolságban. Ekkor ő lábbal lassított és balra kormányzott, hogy elkerülje a kocsit, amely eközben a szalagkorlátnak ütközött, majd onnan visszacsapódva eltalálta a buszt. A busz felével haladt át a sávokat elválasztó vonalon, amikor erős ütést érzett jobb oldalról, balra lendült az autóbusz, ezért ő reflex-szerűen jobbra kormányzott. A busz eleje nem is ütközött a szalagkorlátnak, csak a hátulja, instabillá vált a jármű és felborult. A busz nagy tömege miatt nem érezte, hogy csúszik az út, nem is fénylett, ha úgy lett volna, lassabban haladt volna.

A bíróság igazságügyi gépjármű-közlekedési műszaki és vezetéstechnikai szakértőket is, akik szerint a busz a személyautó ütése nélkül nem ment volna a szalagkorlátnak, ha pedig a sofőr nem kormányoz jobbra, akkor átszakítja azt és átmegy a szemközti oldalba, eközben esetlegesen az üzemanyagtartály is megsérülhetett volna.

Hirtelen változtak meg az útviszonyok

A bíróság próbálta rekonstruálni az akkori időjárási- és útviszonyokat, ezért a közútkezelő munkatársait és a baleset ideje környékén arra közlekedőket is meghallgatta. Kiderült, a balesettől 870 méterre lévő meteorológiai állomás nem mért olyan adatokat, amely jegesedésre utalt volna.

Egy korábbi, december 14-i kalcium-kloridos sózás nyomán a maximális sókoncentrációt érzékeltek a műszerek a berendezés környékén. A mezőkövesdi szakaszhatárnál visszaforduló útellenőr sem számolt be csúszós úttestről.

A közlekedők tapasztalatai viszont vegyesek voltak. Volt, aki rossz időjárásról, ködről, ónos esőről számolt be az egész úton, főleg a borsodi szakaszon, mások viszont jó út- és látási viszonyokról beszéltek, amely az utolsó métereken változott meg. Előfordult, hogy még egy autóban utazók is különböző tapasztalatokról számoltak be. A legtöbben, főként a korábban, illetve a baleset időpontjában arra járók nem éreztek veszélyt, a később érkezők voltak azok, akik már jóval messzebb, út közben is láttak autókat a szalagkorlátnak csúszva. A fényjelző táblákon viszont nem figyelmeztették az autókat, hogy rendkívüli körülményekre kell számítaniuk.

A többség szerint Mezőkövesdet elhagyva változtak meg hirtelen az útviszonyok, fekete, nem csillogó aszfaltról számoltak be, ám az úttest jeges volt, ezt jelezte a tempomat. Nem sokkal korábban fagyhatott le, mert nem volt keréknyom, ahol megolvasztották volna az autók. Más rendszeresen fékpróbázott, előtte nem volt gond, ám amikor a balesetet meglátta és lassított, érezte, hogy csúszott. A jegesedés körülbelül két kilométeren volt tapasztalható, utána csak nedves volt az út. A bal oldali pályatest is csúszott a helyszínen, le is zárták később.

A helyszín síkosságát egyébként a mentők és a rendőrök is megerősítették, nehéz volt talpon maradniuk, miután kiszálltak az autókból. Arról is érkeztek jelzések, hogy sok megcsúszás történt.

A szakasz egyébként nem volt veszélyesebb, mint más részek az M3-ason. A buszon keveseknek volt bekötve a biztonsági öve (bár arra felhívák a figyelmet induláskor a sofőrök), arra is keresték a választ, ha a sérültek használták volna a biztonsági övet, akkor is megsérültek volna-e komolyabban.

A bíróság ítéletének szóbeli indokolása szerint a baleset a vádlott által vezetett gépkocsi váratlan, a vádlottól független megcsúszása és sodródása miatt következett be. A vádlott nem számíthatott az autó megcsúszására, mert a baleset helyszínén – a korábbi útviszonyokhoz képest – az útfelület hirtelen felfagyása jelentkezett, melyről a vádlott nem tudhatott. Az autópálya megelőző szakaszán jegesedést sem a vádlott, sem a közlekedés más résztvevői nem észleltek, ilyen körülményre a közút kezelője sem figyelmeztette az arra haladókat. Az útburkolat szakaszos feljegesedését – a többi balesettel érintett járművezetőhöz hasonlóan – a vádlott csak akkor vette észre, amikor az autója irányíthatatlanná vált. A vádlott részéről tehát sem a baleset, sem az autóbusszal való ütközés nem volt elhárítható, ezért a bíróság a vádlottat felmentette.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész három munkanapon belül tesz nyilatkozatot a fellebbezés tárgyában.

(Fotók: Archív)