Huszonegy év a két rablónak

A Miskolci Járásbíróság ítéletet hozott annak a két fővárosi férfinak az ügyében, akik 2020 augusztusában fegyveresen raboltak ki egy húsárukkal kereskedő férfit Emődön. A szerdai tárgyaláson elhangzottak a perbeszédek is, amelyekben az ügyész és a vádlottak, védőik is kitartottak az eddigi álláspontjuk mellett, azaz a két vádlott továbbra is egymást vádolta a cselekménnyel. Az első rendű vádlott szerint a rablás a másodrendű vádlott ötlete volt, őt bekábítószerezte. B. András szerint neki nem állt érdekében a rablás, volt elég pénze és családja miatt sem hiányzott neki egy ilyen ügy. Azon kívül, az ő autójával mentek, és tudta, hogy lekövethetik. A másodrendű vádlott, F. Csaba kitartott amellett, hogy társa egy pecsét visszaszerzése ürügyén hívta magával Budapestről Emődre, feladata pedig az volt, hogy feltartsa a sértettet.

A bíróság az ügyész vádra, illetve a sértett tanúvallomására alapozta a tényállást. Eszerint a vádlottak előzetesen megállapodtak, hogy az egyikük által ismert emődi telephelyen készpénzt vesznek magukhoz. Arcukat eltakarva, gáz-riasztó pisztollyal érkeztek a helyszínre, ahol a sértett éppen rakodási munkát végzett. Őt a másodrendű vádlott gázspray-vel lefújta és a gépjárműbe próbálta zárni, de a sértett kiszabadult, majd dulakodni kezdtek. Eközben az elsőrendű vádlott a sértett tárcáját, benne iratait és mintegy egymillió forint készpénzt vett magához, majd távozott. Követte őt a dulakodással felhagyó társa is. A sértett utánuk indult, de a másodrendű vádlott több lövést adott le a nála lévő gáz-riasztó pisztolyból.

A bíróság társtettesként, fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt az elsőrendű vádlottat tizenhárom év, míg a másodrendű vádlottat nyolc év szabadságvesztésre, valamint tíz, illetve nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte. A többszörös visszaesőnek számító elsőrendű vádlottat a bíróság kizárta a feltételes szabadság kedvezményéből. Az ítélet egyébként szigorúbb, mint amit előkészítő ülésen az ügyészség ajánlott, hiszen tizenegy, illetve hét év szabadságvesztés büntetést javasolt a vádhatóság.

A bíróság a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a sértett idős korát, továbbá a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények elszaporodottságát. A másodrendű vádlott vonatkozásában enyhítő körülményként esett latba annak beismerése, igaz, a férfi a cselekmény motivációját, a pénzszerzést nem ismerte el.

Az ítélettel szemben vádlottak és védőik enyhítését fellebbeztek, így az nem jogerős.