Helyi közélet

2007.12.03. 11:08

Vesztébe rohan az emberiség?

<p>Miskolc - Elpusztítjuk a Földet? Aligha. Arra viszont „jó” esély van, hogy az ember számára lakhatatlanná tesszük. Az Észak-Magyarország - Borsod Online olvasói, látogatói dr. Gyulai Iván ökológust kérdezték. <A href="http://www.boon.hu/hirek/im:boon:newspaper-emtippek/cikk/dr-gyulai-ivan-vitaindito/cn/boon-news-em_01-20071203-103612"><IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/download.png" width="13" border="0" /><B>Dr. Gyula Iván: Vitaindító...</B></A> [.pdf - 42KB]</p>

Elpusztítjuk a Földet? Aligha. Arra viszont „jó” esély van, hogy az ember számára lakhatatlanná tesszük. Vészharangok konganak – okkal. Tervek születnek, intézkedések is vannak. Milyen (várható) eredménnyel?
Az Észak-Magyarország és a Borsod Online olvasói a múlt héten dr. Gyulai Iván ökológust, a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatóját kérdezhették. A számos kérdésből-feleletből elsőül az alábbit választottuk ki:

Kérdező: Mennyire jelent megoldást a bioüzemenyag, illetve az energianövények termesztésének támogatása? Mekkorák utóbbinak a veszélyei?
Dr. Gyulai Iván: A bioüzemanyag egyáltalán nem megoldás az éghajlatváltozásra. Ugyan azt várják tőle, hogy kevesebb ÜHG gáz kerüljön ki a környezetbe, ha benzin vagy dízel helyett etanolt vagy biodízelt égetünk, de ez csak annyiban fedi a valót, hogy ezek elégetésékor tényleg kevesebb ÜHG keletkezik, mint a hagyományos üzemanyagok égetéskor. De természetesen az egész életciklust kell szemmel tartani. S itt már komoly bajok vannak, mert kiderül, hogy az etanol előállításig vezető út, a cukor, vagy keményítő tartalmú mezőgazdasági alapanyag megtermelésig vezető folyamat során jóval több a káros-anyag kibocsátás, mint az égés során keletkező megtakarítás.
A probléma legjelentősebb része abból származik, hogy az egész Földön nincs annyi terület, amelyen képesek lennénk megtermelni a teljes fosszilis üzemanyag helyettesítéséhez elegendő úgynevezett bioüzemanyagot, s ne felejtsük el, hogy élelmiszert mindenképpen termelnünk kell.

Föld föld ellen

Nos, a jelenlegi mezőgazdasági területeken élelmiszert, s növényi rostanyagot termelünk, s ehhez jelentkezett új igényként az üzemanyag célú felhasználás, de még más biomassza felhasználási igények is (pl. energiafű, energiaerdő villamos áram termelés céljára). A keresletnövekedés miatt verseny indult a különböző hasznosítási módok között a mezőgazdasági termelésbe bevonható földterületekért. Ennek következménye, hogy a már amúgy is megfogyott természetes vegetációt, őserdőket, mocsarakat, tőzeglápokat, alakítják át mezőgazdasági területté főleg a harmadik világ országaiban, hiszen az emberek ettől remélik jobb megélhetésüket. Ennek azonban az a következménye, hogy az erdőkben, mocsarakban tárolt szén, metán és széndioxid formájában a légkörbe kerül.

Egyedül Indonéziában 1995 és 2003 között 15.6 millió hektár természetes erdőt vágtak ki olajpálma ültetvények számára. Délkelet-Ázsia 27 millió hektárnyi tőzegterületeiből (tőzegerdők és mocsarak), eddig 12 millió hektárt semmisítettek meg, s miután lecsapolták, kiszárították őket, nagy kiterjedésű ültetvényeket, főleg olajpálma és akácia ligeteket hoznak létre a helyükön. Évente a tőzegerdők helyén kialakított mesterséges ültetvények talajából, hektáronként 70-100 tonna széndioxid kerül a légkörbe.
Ez összességében évente 2 milliárd tonna, amely a globális kibocsátás csaknem 8%-át jelenti. Indonézia ennek révén a világ harmadik legnagyobb ÜHG kibocsátója, az USA-t és Kínát követve.

Tehát nincs elegendő földterület az igények kielégítésére. Amennyiben például feláldoznánk az egész trópusi öv még erdővel borított területét, s ott a napenergia átalakításában legjobb hatásfokkal dolgozó cukornádat használnánk etanolgyártás céljára, akkor is csak az összes fogyasztás 30%-át tudnánk helyettesíteni. Amennyiben pedig az összes cukor, keményítő és olajtartalmú növényt, amelyet jelenleg megtermelünk, bioüzemanyaggá alakítanánk, úgy is csak a teljes üzemanyagfogyasztás 11%-át helyettesíthetnénk.

Az élelmiszercélú és energetikai célú mezőgazdasági termelés versengése súlyos szociális kérdésekhez vezet. Az élelmiszerárak emelkedése elsősorban a szegényeket sújtja, s nem azokat akik képesek egyaránt jóllakni és teletölteni járműveik tankját. Nem lenne szabad elfeledni, hogy 100 liter etanol megtermeléséhez 300 kg kukoricát használunk fel, s míg az előzővel megtehetünk egy nap alatt ezer kilométer távolságot, addig 300 kg kukorica egy ember másfél évi energiaszükségletével egyenértékű.

Két hét Baliban

Az indonéziai Bali szigetén kezdtek kéthetes tanácskozást az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésére tervezett világméretű egyezményről 190 ország szakemberei. Céljuk 2009-ben megkötni egy átfogó megállapodást az ENSZ égisze alatt, ezúttal a legnagyobb szennyezők, az Egyesült Államok és Kína részvételével.

Kapcsolódó cikkek:

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában