2007.12.03. 11:08
Vesztébe rohan az emberiség?
<p>Miskolc - Elpusztítjuk a Földet? Aligha. Arra viszont „jó” esély van, hogy az ember számára lakhatatlanná tesszük. Az Észak-Magyarország - Borsod Online olvasói, látogatói dr. Gyulai Iván ökológust kérdezték. <A href="http://www.boon.hu/hirek/im:boon:newspaper-emtippek/cikk/dr-gyulai-ivan-vitaindito/cn/boon-news-em_01-20071203-103612"><IMG height="13" src="http://www.boon.hu/bilder/icons/download.png" width="13" border="0" /><B>Dr. Gyula Iván: Vitaindító...</B></A> [.pdf - 42KB]</p>
Elpusztítjuk a Földet? Aligha. Arra viszont „jó” esély van, hogy az ember számára lakhatatlanná tesszük. Vészharangok konganak – okkal. Tervek születnek, intézkedések is vannak. Milyen (várható) eredménnyel?
Az Észak-Magyarország és a Borsod Online olvasói a múlt héten dr. Gyulai Iván ökológust, a miskolci székhelyű Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány igazgatóját kérdezhették. A számos kérdésből-feleletből elsőül az alábbit választottuk ki:
Kérdező: Mennyire jelent megoldást a bioüzemenyag, illetve az energianövények termesztésének támogatása? Mekkorák utóbbinak a veszélyei?
Dr. Gyulai Iván: A bioüzemanyag egyáltalán nem megoldás az éghajlatváltozásra. Ugyan azt várják tőle, hogy kevesebb ÜHG gáz kerüljön ki a környezetbe, ha benzin vagy dízel helyett etanolt vagy biodízelt égetünk, de ez csak annyiban fedi a valót, hogy ezek elégetésékor tényleg kevesebb ÜHG keletkezik, mint a hagyományos üzemanyagok égetéskor. De természetesen az egész életciklust kell szemmel tartani. S itt már komoly bajok vannak, mert kiderül, hogy az etanol előállításig vezető út, a cukor, vagy keményítő tartalmú mezőgazdasági alapanyag megtermelésig vezető folyamat során jóval több a káros-anyag kibocsátás, mint az égés során keletkező megtakarítás.
A probléma legjelentősebb része abból származik, hogy az egész Földön nincs annyi terület, amelyen képesek lennénk megtermelni a teljes fosszilis üzemanyag helyettesítéséhez elegendő úgynevezett bioüzemanyagot, s ne felejtsük el, hogy élelmiszert mindenképpen termelnünk kell.
Föld föld ellen
Nos, a jelenlegi mezőgazdasági területeken élelmiszert, s növényi rostanyagot termelünk, s ehhez jelentkezett új igényként az üzemanyag célú felhasználás, de még más biomassza felhasználási igények is (pl. energiafű, energiaerdő villamos áram termelés céljára). A keresletnövekedés miatt verseny indult a különböző hasznosítási módok között a mezőgazdasági termelésbe bevonható földterületekért. Ennek következménye, hogy a már amúgy is megfogyott természetes vegetációt, őserdőket, mocsarakat, tőzeglápokat, alakítják át mezőgazdasági területté főleg a harmadik világ országaiban, hiszen az emberek ettől remélik jobb megélhetésüket. Ennek azonban az a következménye, hogy az erdőkben, mocsarakban tárolt szén, metán és széndioxid formájában a légkörbe kerül.
Egyedül Indonéziában 1995 és 2003 között 15.6 millió hektár természetes erdőt vágtak ki olajpálma ültetvények számára. Délkelet-Ázsia 27 millió hektárnyi tőzegterületeiből (tőzegerdők és mocsarak), eddig 12 millió hektárt semmisítettek meg, s miután lecsapolták, kiszárították őket, nagy kiterjedésű ültetvényeket, főleg olajpálma és akácia ligeteket hoznak létre a helyükön. Évente a tőzegerdők helyén kialakított mesterséges ültetvények talajából, hektáronként 70-100 tonna széndioxid kerül a légkörbe.
Ez összességében évente 2 milliárd tonna, amely a globális kibocsátás csaknem 8%-át jelenti. Indonézia ennek révén a világ harmadik legnagyobb ÜHG kibocsátója, az USA-t és Kínát követve.
Tehát nincs elegendő földterület az igények kielégítésére. Amennyiben például feláldoznánk az egész trópusi öv még erdővel borított területét, s ott a napenergia átalakításában legjobb hatásfokkal dolgozó cukornádat használnánk etanolgyártás céljára, akkor is csak az összes fogyasztás 30%-át tudnánk helyettesíteni. Amennyiben pedig az összes cukor, keményítő és olajtartalmú növényt, amelyet jelenleg megtermelünk, bioüzemanyaggá alakítanánk, úgy is csak a teljes üzemanyagfogyasztás 11%-át helyettesíthetnénk.
Az élelmiszercélú és energetikai célú mezőgazdasági termelés versengése súlyos szociális kérdésekhez vezet. Az élelmiszerárak emelkedése elsősorban a szegényeket sújtja, s nem azokat akik képesek egyaránt jóllakni és teletölteni járműveik tankját. Nem lenne szabad elfeledni, hogy 100 liter etanol megtermeléséhez 300 kg kukoricát használunk fel, s míg az előzővel megtehetünk egy nap alatt ezer kilométer távolságot, addig 300 kg kukorica egy ember másfél évi energiaszükségletével egyenértékű.
Két hét Baliban |
Az indonéziai Bali szigetén kezdtek kéthetes tanácskozást az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésére tervezett világméretű egyezményről 190 ország szakemberei. Céljuk 2009-ben megkötni egy átfogó megállapodást az ENSZ égisze alatt, ezúttal a legnagyobb szennyezők, az Egyesült Államok és Kína részvételével. |
Kapcsolódó cikkek:
- Elpusztítjuk a Földet?
- Az Asztrológus válaszol a BOON-on III.
- Az Asztrológus válaszol a BOON-on II.
- Az Asztrológus válaszol a BOON-on I.
- Az asztrológus válaszai a BOON-on
- Az olvasó kérdez, a füvesember válaszol - második rész
- Az olvasó kérdez, a füvesember válaszol
- Az olvasók kérdeztek, a főépítész válaszolt
- Kérdezzen a múzeumigazgatótól!