Vidéken magunknak építkezünk

A vidéki nagyvárosok és megyeszékhelyek kiegyenlített képet mutatnak, közel fele-fele arányban saját használatra, illetve értékesítési céllal épülnek az új ingatlanok. A főváros és a községek tendenciája azonban egymással homlokegyenest ellentétes képet mutat. Míg a kistelepüléseken az újonnan épülő mintegy 8500 lakóingatlan több mint 85 százaléka saját használatra, családi házként épült 2007-ben, addig a fővárosban épült közel 9600 új lakóingatlan több mint 85 százaléka értékesítési céllal készült, többszintes többlakásos épületben.

Egyre többet hitelből

A tranzakciók között évről-évre egyre magasabb a nem önerőből finanszírozott adás-vételek aránya. A KSH adatai szerint a lakáscélú hitelek száma a 2001-es évi 76 ezer szerződésről 2007-re 131 ezerre emelkedett – 2002-2003-ban az államilag támogatott hitelek, majd 2004-től a devizalapú szerződések számának megugrására vezethető vissza mindez. A tavaly folyósított hitelek közel fele használt lakás vásárlásához, harmada új lakóingatlan építéséhez, vagy vásárlásához kötődött.

2007-ben a magyar népesség mintegy 64 százalékának otthont adó 298 magyarországi városban a használatba vett lakóingatlanok száma növekedést mutatott. A lakásépítés növekedése elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban volt jellemző, de a nem megyei jogú városokban is néhány százalékos emelkedés tapasztalható a 2006. évben használatba vett lakások számához viszonyítva.

Nagyvárosok, megyeszékhelyek

A KSH adatai szerint a hazai lakásállomány a kilencvenes évek elején mintegy 3 millió 853 ezer lakásról 2007 végére 4 millió 238 ezer lakásra növekedett. Arányait tekintve az új lakóingatlanok közel háromnegyede évről évre a fővároson kívül épül, elsősorban a vidéki városokban és a megyeszékhelyeken.

A használatba vett lakások száma megyék szerint erős szóródást mutat, a legnagyobb különbség a Közép-Dunántúlon két szomszédos megye – Veszprém és Fejér – között mutatkozott: az előbbiben 61 százalékkal több, az utóbbiban 27 százalékkal kevesebb lakás épült, mint 2006-ban, míg Komárom megyében 15 százalékos volt a növekedés. A dél-dunántúli régióban Baranya és Tolna megyében a használatba vett lakások száma növekedett, Somogy megyében pedig stagnálást mutatott. Győr-Moson-Sopron megyében is jelentősen nőtt (15 százalékkal) az elmúlt évben használatba vett lakóingatlanok száma a nyugat-dunántúli régióban egyedüliként.

A fővárosban és a Dunán innen

Észak-Magyarország két megyéjében – Heves és Nógrád – egyaránt 15 százalék körüli visszaesés következett be, míg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 15 százalékkal nőtt a használatba vett lakásszám. Az észak-alföldi régió megyéiben  kis mértékben ugyan, de mindenütt emelkedett az átadott lakások száma, míg a délalföldi régióban ezzel ellentétes irányú változást mutatnak a számok. Az új lakások 46 százaléka a Közép-Magyarország régióban kapott használatbavételi engedélyt, erős fővárosi túlsúllyal (27, illetve 19 százalék Budapest és Pest megye részaránya). A 2007-ben kiadott új lakásépítési engedélyek alapján a jövőbeli építkezéseknek már a fele ide fog koncentrálódni, de Budapest és Pest megye között arányosabb megoszlásban. Mindez annak következménye, hogy a fővárosban csökkent az építési hajlandóság, mialatt Pest megyében 13 százalékkal növekedett.